Az ENSZ szerint súlyos veszélyben, Ausztrália szerint jó kezekben van a Nagy-korallzátony
Diplomáciai feszültséget keltet az ausztráliai Nagy-korallzátony aktuális állapota: az ENSZ szerint a zátony már olyan rossz állapotban van, hogy veszélyeztetettnek kellene minősíteni. Az UNESCO Világörökség Bizottsága szerint a bajt a klímaváltozás okozza, és arra szólítja fel az ausztrál kormányt, hogy sürgősen lépjen fel a természeti örökség további pusztulása ellen.
Sussan Ley ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint a bizottság nyitott kapukat dönget, a Nagy-korallzátony veszélyezetettként történő listázása pedig barátságtalan gesztus az UNESCO részéről. Ley szerint a bizottság nem tájékozódott a zátony aktuális állapotáról és a megóvására tett erőfeszítésekről, mindent összevetve ugyanis a Nagy-korallzátony a világ „legjobban karbantartott” zátonya. A miniszter hozzátette, hogy a kormány eddig 3 milliárd dollárt költött a zátony megóvására, így nem lehet azzal vádolni, hogy elhanyagolná a korallokat.
Attól még baj van
Azt Ley is elismeri, hogy a zátony bajban van: a kormány tavaly októberben hivatalosan is súlyosan veszélyeztetetté nyilvánította a Nagy-korallzátony állapotát, és úgy tűnik, hogy a felmelegedés megállítása nélkül nincs túl sok remény a megmentésére. Az elmúlt 25 évben megfeleződött a korallok száma, 2016 óta pedig egymást érik a kifehéredési események. Egy tavaly februári oceanográfiai konferencián a kutatók arra jutottak, hogy hosszú távon a korall már nem tud fennmaradni: a 22. századra még abban az esetben is eltűnik a zátonyok 70-90 százaléka, ha sikerül megtisztítani a tengereket, a legnagyobb gondot ugyanis a meleg tengervíz okozza, ezt pedig nem lehet gyorsan kihűteni.
Ley szerint igazságtalan külön kiemelni a Nagy-korallzátonyt a jelentésben, hiszen mindent megtesznek a megmentéséért, az ENSZ szerint viszont világosabb célkitűzésekre és vállalásokra van szükség, elsősorban az ausztrál emisszió csökkentése terén. Az ENSZ szerint Ausztráliának 75 százalékkal kellene csökkentenie a károsanyag-kibocsátását 2030-ig, 2035-re pedig el kellene jutnia a zéró emisszióig. Az ausztrál kormány ehhez képest 26-28 százalékos csökkentést vállalt 2030-ig, ami a klímatudósok szerint nagyon nem elegendő.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök szerint az ország jó úton halad a zéró emissziós célkitűzések felé, de konkrét ígéretet nem tett arra, hogy mikor is fogja elérni ezt az állapotot. Mint fogalmazott, „amint lehet”, nullára csökkentik a károsanyag-kibocsátást, de „a következő generációk nem azt fogják megköszönni, amit ígértünk, hanem azt, amit tettünk”.
Lesley Hughes, a klímatanács szóvivője szerint a világos klímapolitika hiánya és a fosszilis energiaforrások használata miatt Ausztrália csődöt mondott a hozzá tartozó természeti értékek megóvásában, David Ritter, az ausztrál Greenpeace vezetője szerint pedig ha nem csökkentik drasztikusan a károsanyag-kibocsátást, azt egyebek mellett a Nagy-korallzátony is megszenvedi majd.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
