Kétezer év után sikerült belesni egy herculaneumi tekercsbe

Újabb papirusztekercsbe sikerült bepillantani a röntgenvizsgálatok és a mesterséges intelligencia segítségével, a kutatók pedig bíznak benne, hogy az eddig megfejtett néhány görög szó után előbb-utóbb a tíz méter hosszú tekercs teljes tartalmát is sikerül majd megfejteni. Stephen Parsons, a tekercsek megfejtésére létrehozott Vesuvius Challenge projektvezetője szerint ez az első eset, hogy ennyire bizakodó kijelentést tesz, pedig a 2023 óta működő versenyben, ahol pénzjutalomért cserébe lehet próbálkozni a felvételek megfejtésével, már eddig is jelentős felfedezések születtek.

photo_camera A tekercs kívülről Fotó: Bodleian Library

A most vizsgált tekercset két társával együtt az oxfordi Bodleian Library-ban őrizték, és az írásához használt tinta miatt egyedülállónak számít. Eddig összesen 800 tekercs került elő, amelyeket javarészt a párizsi Institut de France-ban és a nápolyi Nemzeti Könyvtárban őriznek, de sok közülük megsérült, amikor megpróbálták felbontani őket. A tekercsek a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörésekor szenesedtek el, a herculaneumi villát, ahol őrizték őket, a 18. században kezdték el feltárni. A ház a feltételezések szerint Julius Caesar apósáé lehetett, a könyvtárában pedig több ezer kéziratot tarthattak.

Különleges tintával írták

Az Oxfordban őrzött három tekercset I. Ferdinánd nápolyi és szicíliai király adományozta a könyvtárnak a 19. században. A tekercset 2024-ben vizsgálták az angliai Diamond Light Source laboratóriumában, ekkor derült ki, hogy a tintájába valami, a szokásosnál sűrűbb anyag, például ólom került, ezért a róla készült röntgenképek is jobban olvashatóak, mint a többi vizsgált dokumentum. Ha kiderül, hogy milyen anyag felelős ezért, az a szöveg pontos megfejtését is megkönnyítheti.

photo_camera Jól látszódik a tinta Fotó: Bodleian Library

Az egyik első megfejtett szó a görög διατροπή (undor) volt, ami néhány oszlopnyi terjedelmen belül kétszer is előfordul a szövegben. Ez alapján a kutatók úgy vélik, hogy a tavaly részlegesen megfejtett tekercshez hasonlóan, amit a görög író-filozófusnak, Philodémosznak tulajdonítanak, filozófiai értekezésről lehet szó (Philodémosz az epikureus iskola követője volt, ennek megfelelően az élet gyönyöreivel és fájdalmaival foglalkozott). A kutatók abban bíznak, hogy a rétegekről készült felvételeken elérik majd a tekercs legbelső részét is, ahol a kolofón található, ebből kiderülhetne a mű címe és szerzője is.

A kutatók egyelőre megpróbálnak tisztább képekhez jutni a felvételekből, amiben mesterséges intelligencia is segíti őket, a szöveg felismerését, értelmezését és fordítását viszont már az Oxfordi Egyetem kutatói végzik majd el, az algoritmus ezzel nem is próbálkozik, csak a tinta nyomait keresi.

Parsons szerint az már most látható, hogy a tíz méter hosszú papirusz végig szöveget tartalmaz, és bár valóban ez az eddig készült felvételek közül a legtisztábban olvasható, még sok munka kell hozzá, hogy az egész tartalmát megismerjék. A kutató szerint az első lépések már megtörténtek, és hamarosan az eddig azonosítható néhány szó után már teljes bekezdéseket is megfejtenek majd belőle.