Nem írta alá az USA és az Egyesült Királyság a párizsi AI-csúcsot záró deklarációt
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem volt hajlandó aláírni a párizsi AI-csúcstalálkozó „befogadó és fenntartható” mesterséges intelligenciáról szóló deklarációját – írta meg kedden a Guardian, ami a lap szerint aláássa a reményeket a technológia egységes szabályozására.
A csúcsot záró közleményben az szerepelt, hogy prioritásnak kell lennie annak biztosítása, hogy „a mesterséges intelligencia nyitott, befogadó, átlátható, etikus, biztonságos és megbízható” legyen, valamint hogy a „mesterséges intelligencia fenntartható legyen a bolygónak és lakosainak”. A dokumentumot kedden hatvan ország, köztük Ausztrália, Franciaország, India, Japán, Kanada és Kína írta alá.
A munkáspárti brit kormány szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy a közlemény nem ment elég messze a mesterséges intelligencia globális szabályozásának, valamint a technológia nemzetbiztonsági hatásának kezelésében. „Egyetértettünk az országok vezetői által megfogalmazott deklaráció nagy részével és továbbra is szorosan együttműködünk majd nemzetközi partnereinkkel” – mondta a kormányszóvivő. Ez szerinte visszaköszön abban, hogy a brit kormány egy fenntarthatóságra és kiberbiztonságra vonatkozó megállapodást is aláírt a csúcstalálkozón.
JD Vance amerikai alelnök a csúcstalálkozón tartott beszédében arra figyelmeztette Európát, hogy ne szabályozza túl a mesterséges intelligenciát, mert az megölheti az általa úttörőnek tekintett iparágat. „Az Egyesült Államok mindannyiótok partnere szeretne lenni” – mondta, de „az ehhez szükséges bizalom kialakításához olyan nemzetközi szabályozói környezet kell, ami támogatja és nem elfojtja az AI-technológia létrehozását”.
Az Emmanuel Macron francia elnök által szervezett csúcstalálkozót az ArsTechnica szerint az amerikai AI-fejlesztésekkel szembeni alternatívák támogatásának narratívája lengte be. Vance ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok nem fogja feladni előnyét az AI-terén és megpróbálta lebeszélni az országok képviselőit arról, hogy autoriter országokkal üzleteljenek a mesterséges intelligencia szolgáltatások terén.
Ez nyilvánvaló utalás volt Kínára és a DeepSeek startup R1 „gondolkodó” AI-modelljére, ami az elmúlt hetekben árnyalta a hatalmas amerikai AI-fölény képét. Az R1, ami az OpenAI ChatGPT-jét működtető modellekkel szemben nyíltan hozzáférhető, képességeiben nem sokkal marad le a Sam Altman által vezetett amerikai AI-cég előző generációs o1 modelljétől.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Végleg szertefoszlóban az álom, hogy az internet globális közösséggé formálja az emberiséget
A TikTok amerikai betiltása körüli huzavona újabb jele annak, hogy az üzleti és politikai érdekek felülírják a kilencvenes évek óta dédelgetett álmot. Az USA, Kína és az EU ráadásul nemcsak a közösségi platformok miatt feszül egymásnak, hanem a mesterséges intelligencia használatáról is képtelen megegyezni.
Hamarosan jön az AI-hatóság, amihez fordulhatunk, ha átvert a ChatGPT
Hatályba lépett az uniós AI Act, a világ első törvénye, amely átfogóan igyekszik szabályozni a mesterséges intelligenciát. Tilesch György AI-szakértőt kérdeztük arról, hogy ez milyen hatással lesz a felhasználókra, a fejlesztőkre, a piacra és az európai értékekre.
Elfogadta az Európai Parlament a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvényt
A világszinten is úttörő jogszabály a következő hónapokban fokozatosan lép majd életbe, és az EU szerint segít megvédeni a demokráciát és az emberi jogokat az egyre fejlődő AI-rendszerekkel szemben.
