A Stanford Egyetem, az Arc Institute nevű Palo Altó-i biotechnológiai kutatóintézet és a chipgyártásáról ismert Nvidia közösen fejlesztette ki az Evo-2 nevű biológiai AI-modellt, ami a legnagyobb volumenű a hasonló próbálkozások közül. A modellt összesen 128 ezer (emberi, állati, növényi és kisebb organizmusokhoz tartozó) genomon tanították be mesterséges intelligencia segítségével.

Az Evo-2 képes akár teljes kromoszómák vagy kisebb genomok leírására, DNS-elemzésre, valamint betegségekhez kapcsolódó komplex génvariánsok elemzésére is – írja a Nature híroldala. A modellt szabadon hozzáférhetővé tették, és a kutatók nemcsak használatba vehetik, de akár módosíthatnak is rajta, hogy jobban alkalmazható legyen a saját területükön.

Az egyelőre csak az Arc Institute oldalára feltöltött tanulmány szerint az Evo-2 kiválóan elemzi az összetettebb genomokat is, és például az egyik vizsgálatban pontosan megjósolta a mellrákhoz kapcsolódó BRCA1 génmutáció hatásait. Emellett a gének szabályozásának megértésében lehet még fontos szerepe a modellnek, vagy akár az ősi DNS megfejtésében, például a gyapjas mamut esetében.

Az elemzésen túl az Evo-2 teljesen új DNS-szekvenciákat is létre tud hozni, így akár a CRISPR-génszerkesztésben és szintetikus genomok alkotásában is a kutatók hasznára válhat. A tanulmány szerint a modell egész pontos (az Evo-1-nél jóval pontosabb) genomot hozott létre a Mycoplasma genitalium nevű baktérium, emberi mitokondriumok, illetve egy hosszú DNS-láncú gombakromoszóma esetében is.

Bár az előző változathoz képest jelentősen nőtt a modell pontossága, a kutatók ezúttal is hangsúlyozzák, hogy további fejlesztésre van szükség. Emellett már most előkészítik azokat a laboratóriumi teszteket, amelyekkel meg lehet erősíteni, hogy működhet-e a koncepció – először egérőssejtekben.