Egyetlen fehérje indíthatta be a beszélt nyelv kifejlődését az embereknél

A New York-i Rockefeller Egyetem kutatói azonosították a NOVA1 fehérje egy olyan variánsát, amely csak a modern emberekben található meg, és úgy vélik, ez a változás kulcsfontosságú lehetett a beszélt nyelv kialakulásában. A fehérjevariáns, amit egyetlen aminocsav cseréje (I197V) jellemez, hiányzik a neandervölgyiekből és a gyenyiszovai emberekből is, ami arra utal, hogy a Homo sapiens korai fejlődése során alakult ki.

A NOVA1 egy RNS-kötő fehérje, amely nélkülözhetetlen az idegi fejlődéshez és a neuromuszkuláris szabályozáshoz, emberre specifikus variánsa pedig hozzájárulhatott a modern emberre jellemző komplex beszéd képességéhez. Ez a felfedezés a FOXP2 gén korábbi kutatásaira épül, amely szintén a beszéddel és a nyelvvel függ össze, viszont a neandervölgyiekben is megvolt – így annál nagyobb a jelentősége a csak a Homo sapiensre jellemző NOVA1-variánsnak.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók CRISPR génszerkesztéssel juttatták be egerekbe az emberi NOVA1-variánst, amitől megváltozott a módosított egerek hangképzési mintázata: a kölykök másképp visítottak anyjuknak, és a párzáshoz készülődő egerek kommunikációja is más hangokkal zajlott.

„El lehet képzelni, hogy a hangképzés ilyen változásai milyen jelentős hatással lehettek az evolúcióra” – idézi az egyetem közleménye a kutatást vezető idegtudóst, Robert B. Darnellt.

A fehérje beszédfejlődésben betöltött szerepének jobb megértése azonban nemcsak az emberi evolúció történetéből fed fel egy újabb fontos részletet, hanem a beszéd- és nyelvi rendellenességek kezelésében is segíthet. Ha sikerül feltárni, hogy a NOVA1 miként befolyásolja a beszédhez köthető idegi pályákat, akkor a korai felismerést segítő és beavatkozási stratégiákat is lehetne alkotni.