A gyenyiszovai ember Szibériától Délkelet-Ázsiáig, nagyon eltérő éghajlati körülményeket is kibírt
Egy, a tajvani tengerfenékről előkerült és most azonosított ősi állkapocs meglepő dolgokat árul el a gyenyiszovai ember megjelenéséről és elterjedéséről. Az ősmaradványt a Tajvannál lévő Penghu-csatornában halászok találták, és ez a legteljesebb fosszília, amelyet genetikailag a gyenyiszovai emberhez köthetünk. A leletet Penghu 1-nek nevezték el, és DNS minta híján sokáig nem tudták azonosítani. Most azonban protein maradványok alapján bizonyították, hogy a gyenyiszovai emberhez tartozó leletről van szó.
Ennek a legalább 10 ezer évvel ezelőtt élt férfinek erős állkapcsa és igen nagy, erőteljes őrlőfogai voltak. A gyenyiszovai ember maradványait először 2008-ban fedezték fel, nevét onnan kapta, hogy a leleteket a Gyenyiszova-barlangban, Oroszország szibériai részén, az Altaj hegységben találták. A gyenyiszovai ember egy időben élt a modern emberrel és a neandervölgyivel, és kereszteződött is velük.
„Egy fog vagy állkapocs alapján azért még rejtély, hogyan is nézhettek ki” – idézi a Guardian Enrico Cappellini professzort, a Koppenhágai Egyetem munkatársát, a leletről szóló tanulmány társszerzőjét. „Jó lenne, ha volna egy koponyánk, vagy a csontváz más részei, de ez is egy előrelépés”. A gyenyiszovai ember a 10 és 190 ezer évvel ezelőtti időszakban élt, a mai ember rokona, és eddig csak nagyon kevés ősmaradványból lehetett következtetni, milyen volt, hogyan élt.
Génjeinek nyomai megtalálhatók a mai emberekben, többek között az ázsiai, melanéziai és ausztrál őslakos populációkban. Ez a legújabb felfedezés, amelyről a Science folyóiratban számoltak be, tovább bővíti a gyenyiszovaiakról szerzett anatómiájának ismereteinekt, és megerősíti, hogy messzire eljutottak, és mindenféle környezethez alkalmazkodtak.
Ez a felfedezés a felfedezés meglehetősen nagy földrajzi elterjedési területetről vall. Az első gyenyiszovai fosszíliák, amelyeket a szibériai barlangból származtak, mindössze egy ujjtöredékből és néhány fogból álltak. Azóta további felfedezések mutatják, hogy a gyenyiszovai ember a magasan fekvő Tibeti-fennsík zord körülményeit is átvészelte, ahol a hőmérséklet akár -30 Celsius-fokig is süllyedhet, de élt Délkelet-Ázsiában is, langyos éghajlaton.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: