Homo juluensis néven önálló fajt alkothattak a gyenyiszovaiak
A földtörténeti pleisztocén korszak végén, a 300 és 50 ezer évvel ezelőtti időszakban a modern ember mellett még legalább három, a Homo nemzetséghez sorolt faj is élt még Ázsiában. A Hawaii Egyetem kutatói a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a Fülöp-szigeteken megtalált alacsony termetű Homo luzonensis, a mai Kína északi hegyvidékein felfedezett, magas és atletikus Homo longi, illetve a testmérete okán hobbitként emlegetett, indonéziai lelőhelyekről előkerült Homo floriensis populációinál jóval elterjedtebb faj uralta a korabeli Észak-Ázsiát.
Az IFL Science ismertetője szerint a kutatók által Homo juluensis néven azonosított faj voltaképp az a neandervölgyiekkel nagyjából azonos időszakban eltűnt, pár évvel ezelőtt rekonstruált gyenyiszovai ember, amelynek génjeit mindmáig azonosíthatók a legtöbb ázsiai népcsoport genomjában.
Az észak-kínai ásatások során előkerült maradványok és a kevés számú ismert gyenyiszovai leletek archeogenetikai és antropológiai összehasonlítása alapján kimutatott nagyfokú azonosság alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a modern emberrel párhuzamosan magas kulturális szintre fejlődő faj több, mint százezer éven át domináns szerepet töltött be a kontinens egymással többször is keveredő emberi populációiban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: