Legalább 50 éve velünk vannak a mikroműanyagok
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy 1971-ben gyűjtött édesvízi rovarlárva lakócsövében építve találtak műanyagot a hollandiai Naturalis Biodiverzitási Központ kutatói – írja a Science.
A vízminőség biológiai indikátoraiként is ismert tegzesek (Trichoptera) rendjéhez tartozó imágóként molylepkékre emlékeztető, kis vagy közepes méretű rovarfajok lárvái közismerten úgy védekeznek predátoraik ellen, hogy lakócsövet, szakszóval tegezt építenek érzékeny potrohuk köré – a labiális mirigyeik vízben megszilárduló váladékából és apró ásványi anyagokból a fenéklakó, illetve könnyebb növényi anyagokból felszíni fajok esetén.
A kutatók a holland természettudományi múzeum tegezkollekcióját vizsgálták át. Az 1986-ban gyűjtött darabnál figyeltek fel a kék plasztikdarabokra, de kiderült, hogy egy 1971-es tegez is tartalmaz műanyagtöredéket. Az alaposabb vegyelemzés az elmúlt 50 évben gyűjtött tegezek mindegyikében talált műanyagszennyezést bizonyító titánt, cinket és ólmot tartalmazó gyártási adalékanyagokat.
A kutatók szerint a tegzesek lakócsövei arra utalnak, hogy az elmúlt fél évszázadban teljes édesvízi ökoszisztémákat ért komolyabb mértékű műanyagszennyezés.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A rágógumikból is megdöbbentő mennyiségű mikroműanyag kerül az emberi szervezetbe
Az Amerikai Kémiai Társaság éves konferenciáján bemutatott eredmények szerint a polisztirol, polietilén és polipropilén zöme a rágás első 8 percében szabadul fel a termékekből.
Egyre több mikroműanyagot fedeznek fel az emberek agyában
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
Még veszélyesebbek a mikroműanyagok és a PFAS-ok, ha keverednek
Egy friss kutatás szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok mérgezőbbek, ha egyszerre terhelik meg a szervezetet.