Még veszélyesebbek a mikroműanyagok és a PFAS-ok, ha keverednek
Mikorműanyagok vannak gyakorlatilag mindenben, az ételekben, a levegőben, a vízben, az agyban, a méhlepényben, a véráramon keresztül pedig már a születés előtt átörökíthetők a jövő generációinak. De nem a mikroműanyagok jelentik az egyetlen veszélyforrást az ember által létrehozott mesterséges anyagok közül. A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (rövidítve: PFAS-ok) csoportja összesen mintegy 15 ezer vegyi anyagot takar, és ezeket nevezik örök vegyi anyagoknak is, mivel elraktározódnak az élő szervezetekben hosszú távon.
Egy friss kutatás pedig arra a következtetésre jutott, hogy nem elég, hogy ezek önmagukban fenyegetést jelentenek az egészségre nézve, a mikroműanyagok és a PFAS-ok együttes hatása még rosszabb.
A Guardian számolt be róla, hogy a két anyagcsoport szinergikus hatással van egymásra, ami azt jelenti, hogy még mérgezőbbek és károsabbak, ha egyszerre terhelik a szervezetet, mint egyébként. Az Egyesült Királyság Birminghami Egyetemének munkatársai hangsúlyozzák, hogy a kitettséget az új eredmények ismeretében nem elegendő az eddig megszokott módon vizsgálni. Mindeddig ugyanis mind a PFAS-ok, mind a mikroműanyagok veszélyeit önálló kutatások igyekeztek feltárni. Ez a vizsgálati procedúra azért sem megfelelő, mert a legtöbb műanyagot valamilyen örök vegyi anyaggal kezelik, tehát a lebomló műanyagok egyrészt apró részecskékre – mikroműanyagokra – esnek szét, másrészt PFAS-okat is tartalmaznak.
A kutatók a mérgező anyagokat vízibolhákon vizsgálták. A kísérleti bolhákat PET-daraboknak tették ki (ez az egyik leggyakrabban előforduló műanyag, amiből többek között az italospalackokat gyártják), valamint PFOA-nak és PFOS-nak, amik pedig gyakran használt örök vegyi anyagok. Olyan keveréket képeztek, ami jól modellezi az élővizekben tapasztalható szennyezettséget.
A kísérlettel megállapították, hogy az ökológiai toxicitásra egyébként is érzékeny vízibolhák esetén a keverék mérgezőbb volt, mint a mikroműanyagok vagy a PFAS-ok külön-külön. A keveréknek kitett bolhák utódszáma lényegesen elmaradt azokétól, akik csak az egyik szennyeződéssel érintkeztek. A keverék mintegy 40 százalékkal növelte az észlelhető toxicitást, de a szinergia hátterét még pontosan nem fejtették meg, egyelőre a töltések kölcsönhatásával magyarázzák a kutatók.