Az Európai Unióban 2023-ban 3930 szándékos emberölést regisztráltak a tagállamok rendőrségei, ami csekély, 1,5 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. A hosszabb távú trend azonban kedvezőbb: az előző évtizedben némileg javuló tendencia volt tapasztalható, és 2013-hoz képest (4635) 2023-ra 15,2 százalékkal csökkent az emberölések száma az EU-ban – derül ki az Eurostat április 23-án közzétett adataiból.

Ami az emberölések abszolút számát illeti, az uniós országok közül a legtöbb szándékos emberölést a nagyobb lakosságszámú országokban követték el: Franciaországban 887, Németországban 661, Olaszországban 338 esetet regisztráltak, míg a legkevesebbet az aprócska Máltán (2), Luxemburgban (4) és Cipruson (10). Magyarországon az Eurostat adatai szerint 69 embert öltek meg 2023-ban.

A 27 uniós országból 11-ben volt megfigyelhető növekedés az emberölések számában 2022 és 2023 között. Abszolút számokban kifejezve a legnagyobb növekedés Franciaországban történt, ahol 66-tal több szándékos emberölés volt 2023-ban, mint 2022-ben. A sorban következő Németországban 47-tel, Lengyelországban 36-tal több gyilkosság történt. A legnagyobb csökkenés Romániában (38-cal kevesebb), Belgiumban (23-mal kevesebb) és Finnországban (19-cel kevesebb) következett be. Magyarországon 16 emberrel kevesebb halt meg emberölésben 2022-höz képest.

Magyarország: gazdasági tényezők, családi helyzet, alkohol

Utoljára 2020-ban, a covid által okozott társadalmi sokkhoz kapcsolódóan néztük meg részletesen a hazai emberölési adatokat. Akkor azt találtuk, hogy a 2010-es évek eleje volt a legrosszabbak e tekintetben, és egészen a karantén elrendeléséig javultak az adatok. Abban a cikkben részletesen bemutattuk az értelmezési nehézségeket is. Nem mindegy, hogy az emberölést akkor regisztrálják, amikor történik, vagy amikor elítélnek érte valakit; kérdés, hogy a több ember sérelmére elkövetett emberölés egynek számít vagy többnek, vagy hogy bekerül-e s statisztikába egy haláleset, ha nem egyértelmű hogy mi okozta. A mostani Eurostat-adatok ezeket a kérdéseket részben zárójelbe teszik, mert az EU statisztikai hivatala igyekszik összevethetővé, egységessé tenni az adatokat.

Természetesen ahhoz, hogy az egyes tagállamokat össze tudjuk hasonlítani egymással, nem az abszolút számokat kell vizsgálni, hiszen a 83 milliós Németországban biztosan több emberölés lesz, mint a 9,5 milliós Magyarországon, hanem azt, hogy hány emberülés jut 100 000 emberre.

A fenti ábrán néhány extrém európai példa látható, és mellettük viszonyításképpen Magyarország. Az is látszik azonban, hogy nem álltunk mindig ennyire jól: 2015-ben például egy helyre kerültünk a relatíve rossz adatokat produkáló Belgiummal.

A következő ábra azt mutatja, hogy Magyarország gyakorlatilag belesimul a javuló közép-európai trendbe.

Nagyjából az ezredforduló óta mindenféle bűnözés gyakorisága csökkent Magyarországon – mondja kérdésünkre a javuló trend okairól Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa. Tavaly és tavalyelőtt azonban ez a trend megváltozott, vélhetően a romló gazdasági helyzet miatt. Szerencsére az emberöléseket illetően egyelőre nem fordult meg a trend, mondja Kó, aki egy 2023-as tanulmányában épp a gazdasági tényezők és az emberölések száma közötti összefüggéseket vizsgálta a magyar adatokon.

Az eredmények szerint a bűnözési adatokat nagyban befolyásolják a gazdasági tényezők. A javulást leginkább a munkanélküliség csökkenése és a pénzügyi stabilitás idézheti elő, de nem azért, mert így kevesebb a nyereségvágyból elkövetett emberölés, hanem azért, mert így sokkal kevesebb a családokban meglévő feszültség, ami emberöléssé fajulhat. Kó szerint a közhiedelemmel ellentétben nyereségvágyból elkövetett emberölésből nagyon kevés van, sorozatgyilkosság pedig gyakorlatilag 20-30 évente egyszer, ha előfordul. A statisztikai adatok szerint az emberölések nyolcvan százalékban ismerősök, családtagok követik el.

Kó szerint a közép-európai régióban tapasztalható csökkenés jól illeszkedik a világtrendbe, hiszen a bűnözés és ezzel együtt az emberölések száma globálisan is csökken az ezredforduló óta. Valamiért ez a trend a mi régiónkban erősebb, és gyorsabban javulnak a számok.

Az extrém példákról, Lettországról és Litvániáról Kó azt mondja, hogy általában történeti okai vannak a magas számoknak. Vannak olyan régiók, ahol hagyományosan magasabb elkövetési számokkal találkozhatunk. A tendenciák ugyanakkor idővel változhatnak is: például a második világháborúig a dél-európai országokban sokkal több volt az emberölés, mint északon. Ez a trend mára megfordult, de Kó szerint az okok annyira összetettek, hogy nem lehet egy vagy néhány tényezővel magyarázni a jelenséget. Létezik olyan tudományos álláspont, ami a növekvő emberölési számokat az urbanizációval igyekszik magyarázni, és azt állítja, hogy a növekvő városi lakosság több emberöléshez vezet, de a kutató szerint érdemes ezzel a megközelítéssel szemben is szkeptikusnak lenni. A magyar adatokon végzett saját kutatásaiban azt találta, hogy a társadalmi szintű alkoholfogyasztás változása gyenge kapcsolatot mutat az emberölések számának alakulásával, tehát erre az egy tényezőre sem lehet leegyszerűsíteni a kérdést.

Van hová javulni

A KSH már közzétette a 2024-es adatokat is, amikből az látszik, hogy az emberölések száma nem nőtt, pedig, ahogy Kó is mondja, egy gazdasági válságba kerülő társadalomban erre lehet számítani. A fentebb említett 2020-as Qubit-cikkben a rendőrségi közleményeket is elemezve mi is arra jutottunk, hogy az emberölések legalább felében családon, háztartáson belül történt a bűncselekmény. Ez is arra enged következtetni, hogy a bezártság vagy más szociális probléma okozta erőszak látszik meg legjobban az emberölési statisztikában. A növekvő feszültségek a háztartásokon belül pattannak ki, hiszen az áldozatok, akik az ilyen esetekben főképp nők, ott vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben. Miután idén februárban Budapesten gyilkosság áldozatául esett egy japán nő, a tiltakozás és a tüntetések miatt a rendőrség kezdi komolyan venni az ilyen szempontból veszélyeztetett nők megelőző védelmét. Ez azonban valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy tovább javítsuk a pozíciónkat az EU-ban; a változáshoz olyan átfogó szociális reformra is szükség lenne, ami lehetővé teszi, hogy a veszélyeztetett helyzetben lévő nőknek és gyerekeknek legyen hová menniük.

A fővárosi önkormányzat 2024-ben előállt egy stratégiával, ami a családon belüli erőszak megelőzését és az áldozatok védelmét célozza. Ebben a főváros nem vállalja ugyan, hogy átmeneti otthont biztosít a bántalmazó kapcsolatban élőknek, de azt ígéri, hogy bővíti a párkapcsolati erőszak áldozatai számára elérhető segélyvonalak kapacitását, és biztosítja az érintettek számára könnyen hozzáférhető, személyesen igénybe vehető áldozatsegítő szolgáltatásokat.