2020-ban jelentősen megnőtt az emberölések száma Magyarországon
Az elmúlt hónapok hírei alapján úgy érezhették az újságolvasók, hogy kétnaponta történik egy gyilkosság Magyarországon, de mi a helyzet valójában? Tényleg növekedésnek indult az itthon elkövetett emberölések száma?
Az interneten nem áll rendelkezésre egységes statisztika a gyilkosságok számáról – ennek részletes okairól az Országos Kriminológiai Intézet írt 2019-ben egy összefoglalót, amelynek lényege, hogy más módszertant használ az Eurostat, és mást a magyar hatóságok. Nagy kérdés például, hogy bele kell-e számítani a gyilkosságok számába a kísérletet és az előkészületet, vagy csak a befejezett emberöléseket, illetve hogy a gyilkosságot a felderítés évében vagy a feltételezett elkövetés évében kell-e nyilvántartásba venni.
Az ORFK-tól közérdekű adatigénylés keretében azt kértük, hogy állítson össze egy egységes módszertanon alapuló kimutatást arról, hány szándékos befejezett emberölés történt Magyarországon 1985 és 2019 között évente, és ebből hány történt Budapesten.
A közérdekű adatigénylésre adott válaszból több hasznos dolog derült ki.
- Az adatok elvileg kinyerhetők az úgynevezett EBNyR bűnügyi statisztikai rendszerből. Ez a rendszer sajnos nem eléggé felhasználóbarát, nekünk nem sikerült magunknak előállítani a keresett adatokat.
- A rendőrség nem kezeli a kért adatokat a 2009-et megelőző évekből. Ez elméletben csak azt jelentheti, hogy a korábbi adataikat megsemmisítették, ami viszonylag nehezen hihető és értelmetlen is lenne, de adatokat ettől még nem kaptunk a 2009 előtti időszakra vonatkozóan.
- Az ORFK szerint a 2009 előtti adatokat a Belügyminisztérium Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Statisztikai Osztálya kezeli, így ezeket tőlük kellett kikérnünk. Ezt meg is tettük, de a BM arról adott tájékoztatást, hogy az adatok náluk sincsenek meg, pedig egy működő közigazgatással rendelkező országban ezeket az adatokat bármikor elő kellene tudni venni mondjuk 1885-ig visszamenőleg. Emellett a 2009 és 2019 közötti adatokban is évente előfordul egy-egy eset eltérés az ORFK és a BM számai között.
A beérkezett adatok ennek ellenére is nagyon hasznosak voltak. Röviden: 2009 és 2019 között Magyarországon -- és ezen belül Budapesten is -- meredeken csökkent a szándékos emberölések száma.
Megmutatkozik-e a számokban a megnövekedett családon belüli erőszak?
A koronavírus-járvány miatt elrendelt tavaszi kijárási korlátozások idején több újságcikk jelent meg arról, hogy a családon belüli erőszakos esetek számának meredek emelkedését észlelték világszerte az áldozatokat segítő civil szervezetek.
Kíváncsiak voltunk, hogy ez látszik-e a magyarországi emberölési statisztikákban, így kikértük a 2020. január 1. és május 31. közötti emberölések adatait is.
A számok a következők:
Látható, hogy az elmúlt tíz évben az emberölések száma kevesebb mint a felére csökkent, 2020 viszont szomorú meglepetést hozott. Az első öt hónapra vonatkozó adatok a következők:
Budapesten májusban 7 embert öltek meg, az egész országban öt hónap alatt 56 embert – ezek a korábbi trendhez képest kiugróan magas számok. Ha a 2019-es év havi átlagát vesszük figyelembe, akkor 32 embernek kellett volna emberölés áldozatául esnie 2020 első öt hónapjában, az 56 eset 75 százalékos növekedést jelent.
Felmerül a lehetőség, hogy ilyen az emberölések szokásos éves eloszlása, és tavasz végén-nyár elején mindig megugrik a gyilkosságok száma. Ennek kizárásáért ismét az ORFK-hoz fordultunk, és kikértük a 2019-es adatokat havi lebontásban. Az adatok alapján inkább a téli hónapokban jellemző a növekedés az emberölések számában, és tavasszal kevesebb élet elleni bűncselekmény történik. Tehát a számok idei növekedése nem szezonális.
A kapott adatokból nem tudhattuk biztosan, hogy az emberölések számának növekedése tényleg a kényszerű összezártsággal és az állásvesztéssel, valamint az előbbiek miatt gyakoribbá vált családon belüli erőszakkal áll-e összefüggésben, de az biztos, hogy az utóbbi 3 hónapban valami megtörte az évek, évtizedek óta tartó csökkenést.
A következő lépésben a rendőrség honlapján rákerestünk az emberölésekre a kiemelkedő számokat mutató március, április és május hónapokban. Tizenkilenc gyilkosságot lehetett egyértelműen azonosítani az ezekben a hónapokban elkövetett harminckilencből.
- A tizenkilencből kilenc egyértelműen családon belül történhetett, mert kiderül a közleményből, hogy az áldozat és az elkövető rokoni kapcsolatban voltak, vagy egy háztartásban élnek.
- Öt esetben nem lehet ezt egyértelműen kijelenteni, de a rövid leírás körülményei valamennyire utalnak az áldozat és az elkövető közötti kapcsolatra.
- A maradék öt esetben semmi nem utal arra, hogy lett volna családi, rokoni kapcsolat az elkövető és az áldozat között, de ezt nem lehet biztosan kizárni.
Tehát a 2020. március 1. és május 31. közötti gyilkosságokat megvizsgálva az látszik, hogy az esetek legalább felében családon, háztartáson belül történt a bűncselekmény. Ez arra enged következtetni, hogy a bezártság vagy más szociális probléma okozta erőszak látszik meg az emberölési statisztikában is.
A számok tartalmazzák a szándékosan és a gondatlanságból elkövetett emberöléseket is. Azaz benne van az az eset is, amikor az italozás közben viccből a padhoz szigetelőszalagozott cimbora reggelre kihűl, és az is, amikor a szülő hibájából tulajdonképpen balesetben hal meg a gyermeke. Viszont nem szerepel az adatok között a halált okozó súlyos testi sértés, ami lehet egy rosszul elsült verekedés végeredménye is.
A társadalom egészsége és az erőszak
A 2020 előtti adatok azt mutatják, hogy az erőszaknak talán szépen lassan bealkonyulhat Magyarországon is, de a 2020-as év új kérdéseket vet fel.
Kriminálpszichológiai kutatások igazolják, hogy a legtöbb gyilkosságot féltékenységi paranoiából követik el, ez az esetek nagy részében családon, párkapcsolaton belüli erőszakot jelent. Ezen felül sok az antiszociális, a „rosszindulatú” nárcisztikus, illetve a borderline személyiségzavarral összefüggő eset, valamint a gyakran drog okozta pszichotikus állapotban elkövetett emberölés is. Ezeknek egy jó része is családon belül csapódhat le.
Számolni kell az úgynevezett kiterjesztett öngyilkosságokkal is – történt ilyen például a vizsgált időszakban Nyíregyházán is –, amelyek jogi szempontból szintén emberölésnek minősülnek. Ezeket jellemzően kétségbeesett, reménytelen, beszűkült tudatállapotban követik el.
Mindez arra utal, hogy az emberölések egy részében közrejátszhatott valamilyen pszichés zavar vagy olyan lelkiállapot, amellyel kapcsolatban az elkövető egyéni felelősségén túl felmerül a társadalmi intézményrendszereink (gyermekvédelem, oktatás, szociális ellátás, mentális gondozás, pszichiátriai ellátás, forenzikus pszichoterápia és rehabilitáció stb.) felelőssége is.
A kriminálpszichológusok tapasztalatai is alátámasztják, amit a számokból is láthatunk: a bezártság és az abból fakadó jelenségek, illetve a szociális nehézségek okozta mentális problémák közvetlen összefüggésben lehetnek az emberölések számának emelkedésével. Mindebből adódik a konklúzió: az erőszaknak csak akkor alkonyulhat be végleg, ha megfelelően tudunk törődni a társadalom egészségével is.
A szerző jogász, a Szegedi Egyetem Állam és Jogtudományi Karának doktorandusza.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
