Nem feltétlenül szükséges, hogy mindenkinek gépkocsija legyen, sőt írtunk is már arról, hogy például a kerékpározás számos gazdasági, egészségügyi és mentális előnnyel jár az autózással szemben. Ennek ellenére az autóbirtokás az európai kontinensen kifejezi a jólétet: ha megnézzük az Eurostat május 21-én közzétett, 2023-ra vonatkozó adatait, jól látszik, hogy alapvetően a leggazdagabb országokban jut ezer főre a legtöbb gépkocsi. Az alábbi ábrán látható, hogy a listavezető Olaszországban 694, a második helyezett Luxemburgban 675 autó jut ezer lakosra, míg Magyarország hátulról a harmadik, csak Lettországot és Romániát előzi meg (a következő ábrából pedig kitűnik, hogy a növekedési trendek alapján hamarosan Romániától is lemaradunk).

Mint azt a Nemzetközi Valutaalap, az IMF kimutatásai (pdf, 1971-2022-es adatok) bizonyítják, a gépjármű-tulajdonosok és az egy főre eső jövedelem között szoros összefüggés mutatható ki. Az autótulajdonosok száma a szervezet szerint jellemzően ugrásszerűen megnő, amikor az egyes országok elérnek egy bizonyos jövedelmet, és addig nő, amíg el nem érnek egy magas fejlettséget mutató szintig.

A főszabály alól persze vannak kivételek: Hollandia vagy Svédország kifejezetten gazdag ország, mégis viszonylag kevés a gépkocsik száma; Olaszország ugyanakkor nem kifejezetten gazdag, mégis sok az ezer főre eső autó. Ezeknek a kivételeknek megvannak a specifikus okai, de általánosságban az látszik, hogy az Európai Unióban körülbelül 700 autó/ezer lakos szintig a GDP növekedésével párhuzamosan emelkedik az autók száma. Ezért az EU új tagállamaiban kiválóan mutatja a felzárkózást, hogyan alakul ez a mutató.

A KSH-nál egyébként már vannak 2024-re vonatkozó magyar adatok is, és ezek szerint továbbra sem éri el a korábbi intenzitást a személygépkocsik számának gyarapodása. Ráadásul ezzel párhuzamosan, gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan nő a Magyarországon forgalomban lévő gépkocsik átlagos életkora.

A gazdasági helyzet és az autók számának összefüggésére utal az is, hogy a szegényebb régiókban sokkal kevesebb az ezer főre eső gépkocsik száma, mint a gazdagabakban. Ez a jövedelmi viszonyok mellett összefügghet az életkorral és más tényezőkkel is, összességében ez a mutató mégis jól jelzi, mennyire fogyasztóképes a magyar társadalom az ország különböző vidékein. És persze azt is, hogy Budapest kilóg ebből a sorból: hiába jobbak a jövedelmi viszonyok, mégis kevesebb autó jut ezer emberre a fővárosban, mint például a Dél-Alföldön. Erre feltehetően az a magyarázat, hogy a fővárosban kisebbek a távolságok, nehezebb az autózás és a parkolás, miközben jobb a tömegközlekedés, ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a budapestiek még az autóra szánt pénzt is másba fektethetik.