Erős forintra vágysz? Bringázz!
Az elmúlt hónapokban tele volt a sajtó azzal, hogy az egekbe szökő gáz- és kőolajárak kiszippantották a magyar gazdaságból az itt megtermelt jövedelmet. A G7.hu számítása szerint minden nyolcadik Magyarországon megtermelt forint az energiaszámlára ment el, ami azért is komoly baj, mert az energiaszámlát nagyrészt külföldre fizetjük.
Az Eurostat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint Magyarország jócskán lemaradt az unió átlagától a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Az itthoni energiatermelésnek közel egyharmada származik megújulókból, az EU átlaga azonban már 40 százalék fölött van.
Ráadásul az itthon előállított energia nem is fedezi szükségleteinket, így, annak a pénznek a nagy része, amit bármilyen formában energiára, üzemanyagra, áramra költünk, bizony kimegy az országból. A G7.hu számítása szerint a 2022 második negyedévében megtermelt GDP több mint 12 százaléka energiahordozók behozatalára ment el.
Ez meg is látszik a folyó fizetési mérlegünkön, ami annak különbözetét mutatja meg, hogy mekkora értékben adtunk el dolgokat (árut, szolgáltatást, munkaerőt) más országoknak, és mekkora értékben vásároltunk külföldről.
A magyar folyó fizetési mérleg 2010 és 2019 között minden évben pluszban zárt, vagyis nagyobb értékben keltek el a világban Magyarországon létrehozott javak, mint amennyiért mi más országokból vásároltunk. A Magyarországra települt gyárak és üzemek nagyban hozzájárultak ehhez az eredményhez, hiszen az itt gyártott Audik, Mercedesek és akkumulátorok nagyrészt exportra mennek.
A trend azonban 2019-ben megtört, és 2022-ben a folyó fizetési mérleg beleállt a földbe.
Erre az egyenlegre más tényezők mellett nyilván az euró- és dollárárfolyam is hatással van, hiszen a külkereskedelem alapvetően ebben a két devizában történik.
A lényeg, hogy az energiahordozók drágulásával jelentősen romlott az egyenlegünk. Ennek tudható be, hogy minden nyolcadik megtermelt forint elhagyja a magyar gazdaságot, és ezek a forintok a boltokból, az éttermekből, a szervizekből, a fodrászatokból, azaz a teljes magyar gazdaságból hiányoznak. Nem csak azért rosszabb a helyzet tehát, mert sokan jóval magasabb energiaszámlát fizetnek, hanem azért is, mert kevesebb pénzünk marad befektetni és működtetni a hazai piacokat.
Jó hír, hogy az energiahordozók árának normalizálódásával a folyó fizetési mérleg egyenlege is radikálisan javulni látszik. 2023 februárjában a termékforgalom, ami az energiahordozókat is tartalmazza, már újra pozitív volt.
Drágább az olaj, mégis többet fogyasztunk belőle
A magyar gazdaság kiemelten kiszolgáltatott a külföldről behozott olajnak és földgáznak. Az Eurostat legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatai szerint a magyar gazdaság 57 százalékban függ az energiaimporttól, ami egyúttal azt jelenti, hogy ha csökkentenénk a gáz- és olajfelhasználásunkat, szinte biztosan kevesebb szükség lenne a külföldi beszerzésre.
2021-es olajimportunk nagyjából 6 millió tonna volt, ami mellé 800-900 ezer tonna hazai kitermelés társult. Ha az előbbiből le tudunk faragni, akkor nyilván nagyobb összegben marad Magyarországon befektetni és elkölteni való pénz.
Az olajat elsősorban üzemanyagként használjuk fel. Az üzemanyag-felhasználás ráadásul jelentősen megugrott 2022-ben: a 2021-es 3,8 milliárd literes felhasználás az üzemanyagárstop évében 4,7 milliárd literre emelkedett.
Nem elég tehát, hogy drágultak az energiahordozók, de sokkal többet is használtunk fel belőlük, ráadásul a stabilan 13-15 százalékos hazai előállítási arány mellett a szükséges nyersolajat külföldről, dollárért vagy euróért kellett megvásárolnunk. Az üzemanyag- felhasználás tehát nagyrészt kipumpálja az országból az itt megtermelt jövedelmeket, jellemzően Oroszország irányába.
De hogy jön ide a bicikli?
Az olajfelhasználás egyrészt csökkenthető a gépjárműpark hatékonyságának növelésével: fiatalítással, elektromos üemű jármúvekre való váltással. Ebben nem állunk jól. A KSH szerint 2006 óta folyamatosan romlik a magyar személygépkocsi-állomány átlagos életkora. 2006-ban még csak 10,3 éves volt egy átlagos magyar rendszámos autó, ma már, folyamatos romlás után, 15,4 éves. A tisztán elektromos autók száma megugrott ugyan 2020-hoz képest, de 2022-ben még mindig csak 30 ezer futott belőlük a magyar utakon, ami elhanyagolható a 4,1 milliós személygépkocsi-állományhoz képest.
De mi vab akkor, ha nem szeretnénk kevesebbet közlekedni, viszont nincs pénzünk fiatalabb vagy elektromos autóra? A tömegközlekedés és az autómegosztók mellett az egyik legkézenfekvőbb megoldás a kerékpározás.
A Magyar Kerékpárosklub és a területért felelős minisztérium 2018 óta kétévente készítteti el az Így bringázik Magyarország című felmérést 3000 fő megkérdezésével. Ebből az látszik, hogy kicsit csökken az autózás népszerűsége Magyarországon, a kerékpározás viszont stabilan tartja magát, bár valószínű, hogy az autózás 2020-as előretörése a tömegközlekedéssel szemben a koronavírus-járvány következménye, és így a csökkenés is relatív.
Magyarországon a kerékpározás még mindig a Dél-Alföldön a legnépszerűbb közlekedési eszköz, de az országban mindenhol veszített kicsit a népszerűségéből, kivéve Pest megyét, ahol majdnem megduplázódott azoknak az aránya, akik elsődleges közlekedési eszközként használják a biciklit.
A kerékpárt használók egy átlagos napon 10 kilométert tesznek meg, amikor bringára ülnek, Budapesten viszont ez a szám 18,3 km (a budapesti értéket egyébként valószínűleg a futárok teljesítménye dobja meg: ők néha napi 100 kilométert is tekernek).
Ha kockás papíron kiszámoljuk, hogy a 2022-ben eltankolt 4,7 milliárd liter üzemanyagot hány kilométerre használtuk el, akkor 7 l/ 100 km-es átlagfogyasztás mellett arra jutunk, hogy nagyjából 670 millió kilométer tettek meg a benzinnel vagy gázolajjal hajtott járművek. Ha ennek csak egy részét ki lehetne váltani kerékpárral, az tiszta haszon lenne a nemzetgazdasági szempontból. Ha azzal számolunk, hogy egy nap átlagosan 10 kilométer letekerhető, akkor ha valaki rövid távra kerékpárra vált, 10 nap alatt megspórol 7 liter üzemanyagot. A Visual Capitalist szerint egy hordó olajból nagyjából 120 liter üzemanyag (benzin és gázolaj) állítható elő, tehát egy átlagos kerékpáros nagyjából fél év alatt spórolja meg a nemzetgazdaságnak egy hordó, azaz kb 160 liter olaj importját és ezzel együtt 80-100 dollár kiáralmását az országból.
Nem kötelező, csak jó
Bereczky Ákos, a Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagja szerint gyakori tévedés és félremagyarázás, hogy a szelíd közlekedési módok hívei azt szeretnék, hogy mindenkinek mindig kötelező legyen kerékpároznia. Szerinte a saját szempontjából mindenki logikusan választ közlekedési módot, ezt parancsszóval nem lehet megváltoztatni, és senki nem is törekszik erre. Van, akinek nem opció a kerékpározás (nehéz szerszámokat szállít, idős rokonát viszi rendelésre, stb.), de nagyon sokan vannak, akiknek egyes napokon, egyes utazásokra jó megoldás a bicikli. Bereczky szerint a kerékpár melletti döntést általában külső körülmények akadályozzák meg: leggyakrabban a veszélyforrást jelentő gépjárművek. Ha viszont a közutak jól kerékpározhatóvá válnak, értelemszerűen többen ülnek majd biciklire.
A kerékpározás elterjedésének, népszerűvé válásának Bereczky szerint is azok lennének a legnagyobb haszonélvezői, akik nem kerékpároznak: az úton több lesz a hely, a torlódások csökkennek, több lesz a parkolóhely, csökken a zajterhelés, kevésbé lesz szennyezett a levegő, és csökken az energiafogyasztás.
Ha pedig megnézzük, hogy mit tartanak fontosnak a kerékpározásban azok, akik tekernek, akkor ezt találjuk:
Mint látható, az egészség és a testmozgás mellett a legtöbben fontosnak tartják az költséghatékonyságot is, pedig valószínűleg kevesen gondolnak arra, hogy minden autó helyett kerékpáron megtett kilométerrel hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban nézzen ki a folyó fizetési mérlegünk, több befektetni és elkölteni való pénz maradjon Magyarországon, és az euró árfolyama is jobban alakuljon.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: