Megoldódni látszik a 3 millió éves olduvai kaparók, hasítók és marokkövek rejtélye

Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, ki készítette a legkorábbi ismert kőszerszámokat – írja az IFL Science arra a vaskos tanulmányra hivatkozva, amely a Journal of Anthropological Archaeology folyóiratban jelent meg.

Ismert, hogy a tanzániai Olduvai-szurdok környékén talált leletek nyomán olduvai-ipar (vagy olduwan-kultúra) néven tárgyalt korszakban zajlott a paleolitikum első szakaszában élő korai emberek eszközkészítő tevékenysége, ahogy az is, hogy a kőből pattintási technológiával gyártott kaparók, hasítók és marokkövek, miszerint szakócák a névadó földrajzi régiónál jóval nagyobb területen voltak használatban a nagyjából az ezelőtt 2,9 millió évtől 1,7 millió évig tartó időszakban. Míg maguk az eszközök jól ismertek a régészek és más kutatók körében, alkotóik pontos kiléte mindmáig vitatott.

A mai Etiópia területéről előkerült kőeszközök az olduvai kultúrából
Fotó: Didier Descouens

Az olduvai-ipar (vagy olduwan-kultúra) a legősibb ismert eszközismert kőeszköz-iparának példái. Kialakulása, mintegy 2-3 millió évvel ezelőtt, jelentős pillanatot jelent evolúciós történetünkben, mivel ez mutatja be a kulturális viselkedés első bizonyítékát. De míg maguk a kőeszközök jól ismertek a régészek és más kutatók körében, alkotóik pontos kiléte továbbra is rejtély. Most egy új tanulmány értékelte a bizonyítékokat, hogy segítsen leszűkíteni a lehetséges jelölteket.

A paleoantropológiai szakirodalom sokáig a Paranthropus boisei-t, kora pleisztocénban megjelent Australopithecus-fajt tartotta az első szakócahasználó hominida-fajnak, a leginkább elfogadott mai elmélet szerint azonban valószínűbb, hogy a Homo habilis – vagyis az „ügyes ember” – volt az eszközkészítő úttörő. Miközben a legújabb leletek arra utalnak, hogy a legelső kőeszközöket 3,3 millió évvel ezelőtt pattinthatták a Homo nemzetség megjelenése előtti hominida-fajok.

A Paranthropus boisei arcrekonstrukciója
Fotó: Wikipédia

Kalkulációik szerint az olduvai kultúra nagyjából 3,25 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön, és 1,6, illetve 1,2 millió évvel ezelőttig bizonyíthatóan virágzott. A modellezés kizárt egyes fajokat, így például nyilvánvalónak látszik, hogy az Australopithecus afarensis kis valószínűséggel készített szakócát. Ugyanakkor az is kiderült, hogy feltehetően párhuzamosan fejlődhetett ki az eszközkészítés magasabb szintje több fajnál, így egyikük sem nevezhető meg, mint kizárólagos feltaláló.

A kutatók szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a korai Homo és a P. boisei afféle kora kulturális árucsere keretében osztották meg egymással tapasztalataikat. A kutatók szerint ez is lehet, hogy a közvetlen szociális információcsere, utánzás, tanulás, tanítás híján a kulturális konvergencia jelensége jutott érvényre, és a hátrahagyott eszközök alapján sikerült visszafejteni a készítési technikákat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás
Forrás
Forrás