A régi festményekben keletkezett károk, sérülések helyreállítása a restaurátorok számára akár évekig is tarthat. Ezt az aprólékos, manuális munkát többnyire csak a legértékesebb műalkotásokra fordítják, de ebben is változást hozhat az az újszerű módszer, amellyel a műalkotások helyreállítása akár órákon belül elvégezhető.

A technika, amelyről a Guardian cikke számol be, AI-t és egyéb számítógépes eszközöket használ a sérült festmények digitális helyreállításában. Az elkészült rekonstrukciót átlátszó polimer lemezre nyomtatják, amelyet precízen ráhelyeznek a műalkotásra. A technika bemutatására a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója, Alex Kachkine helyreállított egy sérült olajfestményt, amelyet egy 15.l századi ismeretlen holland festőnek tulajdonítanak.

A királyok imádása bibliai jelenetet ábrázoló kép meglehetősen részletgazdag. Jól láthatóan négy panelre oszlik, felületét finom repedések borítják, valamint több ezer apró folt tarkítja, ahol a festék is levált. Kachkine szerint a festmény hagyományos restaurálási technikákkal történő helyreállítása körülbelül 200 órát vett volna igénybe. A szakember először végig szkennelte a festményt, hogy meghatározza a sérült területek méretét, alakját és helyét. Ezen a módon 5612 különálló, javításra szoruló részt azonosított.

Ezt követően „digitális maszkot” készített a bárki számára hozzáférhető Adobe Photoshop program segítségével. A hiányzó festék helyreállításához egyszerűen foltokat adott hozzá a képhez, és azok színét a környező festékanyaghoz igazította. A mintás területeken keletkezett károkat a festmény más részein található hasonló minták lemásolásával javította ki. A csecsemő hiányzó arcát a művész egy másik művéből másolta át.

Miután elkészült, a maszkot polimer lemezre nyomtatták, lakkozással akadályozva meg a tinta elmosódását, majd a lemezt a festményre helyezték. Összesen több mint 57 ezer színt használtak a sérült részek kitöltésére.

A javítások célja alapvetően a festmény helyreállítása volt, még akkor is, ha a javított pontok nem tökéletesen illeszkednek az eredetihez. A Nature-ben is ismertetett módszer csak olyan lakkozott felületű festményeken alkalmazható, amelyek elég simák ahhoz, hogy a fólia egyenletesen feküdjön rajtuk. A maszk egyébként le is húzható vagy oldószerrel eltávolítható, anélkül, hogy nyomot hagyna az eredeti műalkotáson.

Az MIT kutatója reméli, hogy a módszer segítségével múzeumok és galériák kiállíthatnak olyan sérült és helyreállított festményeket is, amelyek nem annyira értékesek, hogy hagyományos restaurálást igényeljenek, és amelyeket egyébként nem feltétlenül mutatnának be. Ugyanakkor elismeri, hogy vannak etikai kérdések a módszerrel kapcsolatban, például hogy elfogadható-e, ha egy festményt filmréteg takar, ez vajon nem rontja-e a nézői élményt, illetve, hogy a másolt részletekkel való helyreállítás helyes-e.

Ezt a módszert ugyan nem a leghíresebb festmények restauráláshoz használnák, ugyanakkor AI alapú módszereket bevetettek már nagy értékű műveknél is. A Qubiten beszámoltunk arról, hogy néhány éve AI egészítette ki Rembrandt leghíresebb festményét, az Éjjeli őrjárat című művet. A képet még 1715-ben, amikor új helyen akarták kiállítani, megcsonkították. Szerencsére azonban az eredeti kompozíció is fennmaradt más formában: a festmény központi alakja, Frans Banning-Cocq családi albumában egy akvarell vázlat mutatta be a még csonkítatlan művet.

Több mint 300 évvel később újra teljes egészében látható lett az Éjjeli őrjárat, miután az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai úgy döntöttek, mesterséges intelligencia segítségével alkotják és nyomtatják újra a hiányzó részeket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mesterséges intelligencia egészítette ki Rembrandt leghíresebb festményét

Bodnár Zsolt TECH 2021. június 24.

Az Éjjeli őrjáratot több mint 300 évvel ezelőtt csonkították meg, miután egy költöztetés során nem fért el a kiszemelt teremben. A holland nemzeti múzeum neurális hálókat tanított be Rembrandt stílusában festeni, és az AI egy fennmaradt vázlat alapján egészítette ki a hatalmas képet.