Amerikai kutatók sikeresen tenyésztettek olyan egereket, amelyek szerveikben emberi sejteket hordoznak – jelentették be a Nemzetközi Őssejtkutatási Társaság június 12-én, Hongkongban megtartott találkozóján.

Az áttörést, amely a kutatók szerint forradalmasíthatja az ember-állat kimérák létrehozásának módszerét, úgy érték el, hogy emberi sejtekből összeállt 3D-s szövetmodelleket (organoidokat) injektáltak vemhes egerek magzatvizébe.

Mint kiderült, az emberi sejtek képesek túlélni és növekedni az egerek bizonyos szerveiben (például a belekben, a májban vagy az agyban), bár egyelőre alacsony sikerességgel: az emberi sejtek az egér bélszöveteinek kb. 1 százalékát tették ki, és csak a kezelt egyedek tizedében, míg a máj és az agy esetében még kisebbek voltak az arányok.

Az ember-állat kimérák létrehozása során hagyományosan őssejteket juttatnak közvetlenül állati embriókba, ez a módszer azonban alacsony túlélési arányokkal és gyenge beágyazódással jár. A Texasi Egyetemen kifejlesztett új technikával azonban az embriót meg sem kell piszkálni, elég a magzatvízbe juttatni a laborban érlelt organoidokat, amelyek lenyűgöző módon megtalálják az utat a megfelelő szervekhez és beágyazódnak.

A sejtek ráadásul működőképesnek tűntek – az emberi májsejtek például emberi albumint (egy kulcsfontosságú fehérjét) termeltek az egérmájban –, és legalább két hónapig stabilak maradtak. A kutatók most a módszer hatékonyságának javításán és a hosszú távú következmények kiértékelésén dolgoznak, de már felmerültek etikai kérdések is – például, hogy meddig lehet elmenni az emberi agysejtek egéragyba ültetésével.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Genetikailag módosítottak egy egeret, amely 4 százalékig ember lett

Bodnár Zsolt tudomány 2020. május 15.

Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.

Hátborzongatónak tűnnek, pedig életeket menthetnének az ember-állat kimérák

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. március 17.

Hatalmas farmokon, állatokban tenyészthetnének emberi szerveket a jövőben. Valóra válik Ady réme, a disznófejű Nagyúr, vagy majmokból készül majd az első önálló életre képes ember-állat kiméra?

Patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 30.

Az ember-állat kimérák alkotása a legutóbbi időkig először lehetetlen, majd az utóbbi néhány évben szigorúan tiltott tabu volt. A szabályozás szigora nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a transzplantációs listán reménytelenül várakozók miatt is enyhült. Az Egyesült Államok után Japánban is elstartol az első államilag finanszírozott kimérakísérlet.

Jönnek a kimérák és a hibridek, ideje lebontani a genetikai kísérletek 20. századi korlátait

Sándor Judit tudomány 2020. január 22.

Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.