Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Egy friss kutatás szerint 44 és 60 éves korban van a két csúcspont, nem véletlen, hogy ilyenkor gyakoribbak a korral járó betegségek is.
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
Lézerfénnyel irányítható, sejtbefogó mikrorobotokat fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, amelyekkel károsodás nélkül, egyenként foghatók meg és kezelhetők egyedi sejtek.
Csordás Attila és kollégái azt remélik, hogy a biológiai öregedést mérő új órájuk az egészséges élettartamot meghosszabbító terápiák fejlesztésében és tesztelésében is segíthet.
Kutatók több mint 1500 tanulmány áttekintésével becsülték meg sejtjeink összmennyiségét és az egyes sejttípusok tömegét – akadtak meglepetések.
David Sinclair és kollégái azt állítják, hogy az öregedés nemcsak genetikai, hanem kémiai eszközökkel is visszafordítható. Kritikusaik szerint a kutatás nem sok újdonságot tartalmaz, és nemhogy embereken, de még állatokon sem tesztelték.
A felismerés pedig rávilágít arra, hogy a vizekben is élhettek, sőt virágozhattak az eukarióta életformák.
A gyógyszercégek olyan hatóanyagokat igyekeznek találni, amelyek egy adott betegségért felelős fehérjéhez hozzákötődve képesek megváltoztatni annak működését. Csakhogy több tízezer fehérje létezik, amelyek bonyolult hálózatban működnek. Ezen a ponton lépnek be a képbe az olyan cégek, mint a magyar Turbine.AI.
A kemoterápia során az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegeket ma még azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel kezelik, és nem veszik figyelembe a jelentős egyéni különbségeket. Az egyetem kiberorvosi központja 21. századi eszközökkel dolgozik a daganatterápiák személyre szabásán.
A legnagyobb testű szárazföldi emlős szervezetében a rák kialakulását gátló gén, a p35 húsz másolata található meg, míg az emberében csak egyetlenegy. Az elefántokat vizsgáló nemzetközi kutatás az emberben kialakuló rák legyőzéséhez is közelebb visz.
A sejtek epigenetikai óráját 30 évvel tekerték vissza cambridge-i kutatók, ráadásul a korábbi kutatásokkal ellentétben nem őssejteket, hanem valóban visszafiatalított bőrsejteket hoztak létre. A módszert égési sérülések és más bőrbetegségek gyógyítására használhatják, de ha más sejttípusoknál is sikerül alkalmazni, még nagyobb hatása lehet az öregedésre.
Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.