Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
Az Ottawai Egyetem kutatócsoportja szerint a kenyeres technológia a laboratóriumok mellett a mesterség húsgyártásban is ígéretes lehet.
Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.
A rákos sejtek genetikai állománya rendkívül instabil, míg anyagcseréjük eltér az egészséges sejtekétől. Egy új felfedezés rávilágít a folyamatra, amely által egyes specifikus anyagcsere- melléktermékek útját állják a DNS-törések helyreállításának.
Új szén-dioxid-faló módszert dolgoztak ki német és francia kutatók: megépítették a fotoszintézist végző sejtszervecske, a kloroplasztisz mesterséges változatát, amely napfényt és egy laboratóriumban kialakított kémiai útvonalat használ ahhoz, hogy a szén-dioxidból cukrot készítsen. A szintetikus sejtszervecske apró, de a lehetőségei óriásiak.
Két amerikai és egy brit professzor kapta idén az orvosi Nobel-díjat, mégpedig a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. A felfedezéseiken alapuló gyógymódokat a vérszegénység és a rák elleni harcban is bevethetik.
Először sikerült lefilmezni , hogyan járőrözik az immunsejt a zebrahal fülében, miközben cukrot zabál.