Bibliai léptékű árvaszúnyograjzás kezdődött a Balatonnál
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Évtizedek óta nem látott mértékű árvaszúnyograjzás kezdődött a Balatonnál, amit friss felvételek is alátámasztanak – írta meg hétfőn a HírBalaton. A Zamárdiak Facebook csoportban csütörtökön megosztott képen az látszik, ahogy a rovarok este az utcai lámpák környékén döbbenetes számban gyűlnek össze:
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet megbízott igazgatója, Vasas Gábor szerint a rajzás, aminek során a szúnyogalkatúak közé tartozó rovarok elképesztő mennyiségben lepik el a partmenti területek és a lámpák környékét, akár hetekig is eltarthat.
A kutatók már márciusban figyelmeztettek arra, hogy nyár elején rengeteg árvaszúnyog ( Chironomus balatonicus) lepheti el a Balaton környékét. A viszonylag nagy testű fajra jellemző a tömeges rajzás, mint ahogy az is, hogy nagy mennyiségű mikroszkopikus alga szükséges a megjelenéséhez.
A mostani szúnyograjzás egyrészt az éghajlati körülményekre vezethető vissza: a globális felmelegedéssel enyhülő telek kedveznek a rovaroknak, és lehetővé teszik lárváik nagyszámú áttelelését. Emellett az elmúlt években egyre nő a tó tápanyagmennyisége, és ezt csak fokozták a tavasszal feltűnő pikoalgák (kisméretű cianobaktériumok és eukarióta algák) és a nemrég kezdődött helyi algavirágzás – ezt ugyanakkor a hét eleji hidegfront segíthet visszafogni. A tóban bőséges mértékben rendelkezésre álló táplálék azt is eredményezheti, hogy idén még egy rajzásra számíthatnak a tó környékén élők.
Vasas azt mondta, hogy az árvaszúnyogok nem csípnek és nem jelentenek semmilyen veszélyt az emberre, de jelenlétük, amivel elárasztják a partmenti növényzetet és fényforrások környékét tényleg kellemetlen. A megoldást szerinte az állatok pihenőhelyeinként szolgáló nádasok, partmenti fák és bokrok megzavarásának kerülése jelentheti, valamint ha távolabb maradunk a fényforrásoktól. Bár a szakember szerint az árvaszúnyogok fontos táplálékot jelentenek halaknak és más gerinceseknek, és a tó szerves anyag tartalmát is segítenek csökkenteni, ez a lakókat nem vigasztalja.
A Zamárdiak Facebook csoportban helyi lakók már attól tartanak, hogy a rovarok tömeges megjelenése tönkreteszi a maradék balatoni turizmust is. Az árvaszúnyograjzás elleni hosszabb távú védekezést a foszfortartalmú anyagok Balatonba jutásának csökkentése jelentheti, ami korlátozná az algák terjedését, és ezáltal az árvaszúnyogoknak rendelkezésre álló táplálékot. Az is ismert, hogy a balatoni algavirágzást segíti a klímaváltozás következtében növekvő átlaghőmérséklet, így a globális felmelegedés mérséklése is elengedhetetlen a jövőbeli tömeges rajzások elkerüléséhez.
Az árvaszúnyogok az 1980-as és 1990-es években nagyon gyakoriak voltak a Balatonon, és már tavaly nyáron is milliószámra jelentek meg a tó partján. A tó üledékében nevelkedő lárvák először május-júniusban rajzanak, másodszorra pedig augusztus-szeptemberben. Területi előfordulásuk nagyon különböző lehet a Balatonon; elsősorban a Szigligeti- és Keszthelyi-medencékben gyakoriak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
Hová tűntek a verebek?
Európában felgyorsult a verebek pusztulása: az elmúlt 50 évben megfeleződött a populációjuk. Pedig nem is olyan régen még Budapest is tele volt velük, és Herman Ottó sem tudta elképzelni nélkülük az emberlakta helyeket. Mi történt? Tényleg közeleg a csendes tavasz?
Súlyos árat fizetünk a kémiai szúnyoggyérítésért
Az idei szúnyogszezonban mintha a korábbi években nem látott mennyiségben támadnának a vérszívók. Magyarországon az uniós tilalom ellenére még mindig kémiai, repülős gyérítés zajlik, ami más rovarokat is elpusztít, így a madaraknak is kevesebb táplálék jut.
