Ha megindul a bányászat a Clarion-Clipperton Zónában, a bálnáknak nem lesz maradásuk

A bányacégek évek óta fenik a fogukat a Clarion-Clipperton Zóna (CCZ) mélyén található fémes rögökben található mangánra, nikkelre és kobaltra, a környezetvédők azonban aggódnak a kitermelés környezetromboló hatása miatt – eddig leginkább a felkavarodó üledék környezeti hatásait vizsgálták, de két friss kutatásból is úgy tűnik, hogy a zajszennyezés is legalább ekkora problémát jelenthet majd.

Tengeri sün a Clarion-Clipperton Zónában
Fotó: HANDOUT/AFP

Kirsten Young, az Exeteri Egyetem biológusa szerint még nagyon keveset lehet tudni a zónában élő fajokról, a zajszennyezés rájuk gyakorolt hatását pedig csak az itt élő állatok 35 százalékánál vizsgálták. Az világos, hogy az itt élő cetek és delfinek életére katasztrofális hatással lesz az akár több száz kilométerre is elhallatszó robaj. Young szerint ez megzavarhatja a tengeri emlősök és a hallásukra hagyatkozó halak életét, hosszabb távon pedig az egész ökoszisztémára káros hatással lehet.

Cetek és delfinek

A Greenpeace kutatóhajója, az Arctic Sunrise 13 napos felmérése alatt egy nagy ámbráscetet, több Risso-delfint és számos közönséges delfint figyelt meg ott, ahol a kanadai The Metals Company kitermelést tervez, valamint hetven olyan delfinrajt, ahol a pontos fajmeghatározás nem volt lehetséges.

Több itt élő faj hosszú életű és lassú növekedésű, ezért ha bajuk esik, az eredeti állapot helyreállítása éveket vehet igénybe, ha egyáltalán sikerül. A probléma ráadásul nem korlátozódik arra a területre: még nem világos, hogy a felkavart üledék hogyan terjed a tengerben, a bányászat lármája pedig több száz kilométerre is elterjedhet.

Young a további kutatások fontosságára hívja fel a figyelmet, de a Greenpeace már határozottabb véleményt fogalmaz meg: a szervezet szerint már a cetek jelenlétének kimutatása is egyértelművé teszi, hogy a mélytengeri bányászatot meg sem szabad kezdeni a területen.