Súlyos fejlődési rendellenességet okozhat a Magyarországon szúnyoggyérítésre használt deltametrin – nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus múlt héten a Telexnek, amiről a Qubiten is beszámoltunk. A kutató arra figyelmeztet, hogy a szer még a hivatalosan megszabott határérték mellett is okozhat problémákat, ezt pedig egereken és patkányokon folytatott kísérletek igazolják. „Ez azt jelenti, hogy potenciálisan a fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni” – mondta a kutató.

A katasztrófavédelem által megbízott szúnyoggyérítő konzorcium vezetői az MTI-nek eljuttatott közleményükben reagáltak a virológus nyilatkozatára, amelyben tagadták, hogy a deltametrin egészségügyi kockázatot jelentene, és azzal vádolták Kemenesit, hogy a véleményét kizárólag a Pesticide Action Network (PAN), „egy bevallottan növényvédő-ellenes” civil szervezet közlésére alapozza, nem tényleges vizsgálati adatokra. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy egy virológus kutató tett pánikkeltő nyilatkozatot humán toxikológiai témában” – írta Fekete Gábor, az irtással megbízott Corax-Bioner Zrt. ügyvezetője és Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének Elnöke. A gázmesterek közleményét számos önkormányzat is átvette Ráckevétől Siófokig, jellemzően a „Nem igaz, hogy magzatkárosító a szúnyogirtás!” címmel.

Van ok az aggodalomra

Kemenesi a Facebookon adott válaszában azt írta, hogy a Corax-Bioner Zrt. ügyvezetője valótlanságot állít, a közleményben pedig több valótlan vagy félrevezető állítás is szerepel, ami miatt szakemberként kötelessége helyreigazítást kérni. A virológus szerint az általa hivatkozott közleményében a PAN valódi tudományos adatokat listáz, amelyeket „a nyilatkozat szerint a gyérítésért felelős konzorcium elmulasztott megtekinteni”, ami véleménye szerint súlyos szakmai hiba. Kemenesi szerint valótlanság, hogy a kijelentéseit csupán a PAN közleményére alapozná, az abban szereplő tudományos publikációkat vette hozzá alapul.

A virológus hivatalos válasza szerint a deltametrin több tucat szakirodalmi folyóiratban megjelent és lektorált kutatási eredmény szerint „toxikus a fejlődő idegrendszerre, magzati korban, születés után fejlődő korban és felnőtt korban is befolyásolja az idegrendszer normális működését melegvérű állatokban”. Ahogy Kemenesi felhívja rá a figyelmet, a melegvérű állatokon végzett kísérletek a legközelebbi elérhető vizsgálatok ahhoz, hogy „következtetéseket vonjunk le a lehetséges emberi hatásokról”.

Kemenesi szerint bár a szer használata valóban engedélyezett az Európai Unió területén, Magyarországon a virológiai, toxikológiai, ökológiai és egészségügyi szakemberek is értetlenül állnak a túlhasználat előtt, amire az elmúlt években számos szakmai konferencián és fórumon is hangot adtak (egyebek mellett a Qubit Kiszáradó Síkság podcastjában és a kémiai helyett a biológiai szúnyoggyérítés mellett érvelő cikkükben is). A témával foglalkozó tanulmányok többsége alacsony vagy extrém alacsony dózist használ, a hazai túlhasználat és irtási gyakorlat kombinációja a virológus szerint komoly aggodalomra adhat okot.

Bizonyított a rezisztencia

A konzorcium közlése szerint Magyarországon ezidáig nem mutattak ki fenotípusos – vagyis kezelt szúnyogokon végzett biológiai vizsgálatokkal igazolt – deltametrinrezisztenciát a humán ártalomban szerepet játszó csípőszúnyogokban. Kemenesi szerint a Parasites and Vectors tudományos szaklapban megjelent kutatásukban kimutatták, hogy Magyarországon a dalos szúnyogok több populációja is rezisztens a piretroidokra.

A dalos szúnyog a virológus szerint „csípésártalomban is az egyik jelentős fajunk, valamint fő vektora a hazánkban is jelenlévő Nyugat-nílusi láz vírusának”. A rezisztencia jelenléte Kemenesi szerint jelentős járványügyi kockázattal jár, amire virológusként kötelessége felhívnia a figyelmet. A virológus szerint a hazai irányelveknek megfelelően a gyérítést végző vállalkozónak kötelessége felhagyni a szer használatával, amennyiben a rezisztencia kialakulása gyanítható, ezért a kezelések korlátozását vagy beszüntetését, a konzorcium helyreigazító nyilatkozatát, illetve az irtáshoz használt szer hatástalanságát vizsgáló folyamat jegyzőkönyveinek nyilvánossá tételét kéri.