A világjárvány kitörése óta valószínűleg nem a koronavírusról olvasna, aki kikapcsolódásra vágyik, de ha épelméjű összefoglalót szeretne arról, hogy mi történt eddig, Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró könyvével megkapja.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója szerint az angol kutatók napokban publikált vakcinatechnológiája a koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet.
Az Egyesült Államok járványügyi központjának csütörtökön kihirdetett protokollja szerint a maszkviselési és távolságtartási mentesség két héttel az utolsó oltás felvétele után lép életbe.
A világ most a Pfizer és a BioNTech 90, illetve a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinájára figyel, miközben fél szemmel Oroszország és Kína irányába is tekintget. De mit jelentenek ezek a százalékok, és mikor alakul ki nyájimmunitás? Melyik oltásból vásárol be Magyarország, és mi az a vakcina-nacionalizmus?
Kemenesi Gábor virológus a Science Meetup Karanténnapló különkiadásában beszélt Varga Máté genetikussal a koronavírusgenom-vizsgálatokat lassító tényezőkről, a vírusellenes hatóanyagok teszteléséről és a tudománykommunikáció kihívásairól.