Rohamosan fogy az édesvíz, küszöbön a kontinentális kiszáradás
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A globális hőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben zajlik a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban – írja a New Scientist a Science Advances folyóiratban publikált legújabb kutatási eredményekre hivatkozva.
Az érintett területek ivóvízellátását veszélyeztető, nem mellesleg jelentős tengerszintemelkedéssel járó globális folyamatot az Arizona-i Állami Egyetem kutatói azonosították. A kutatók meteorológiai és geológiai műholdak gravitációs mérései alapján térképezték fel a kontinensek felszíni és felszín alatt víztömegeinek változásait. Eredményeik azt mutatják, hogy a 2002 és 2024 közötti szűk negyedszázadban a világ számos részén riasztó ütemben fogyatkozik az elérhető édesvíz mennyisége . A kutatók azt találták, hogy a száraz régiók nemcsak szárazabbá válnak, de brutális léptékben, évente több mint 800 ezer négyzetkilométerrel növekednek – akkora területtel, mint amekkora az Egyesült Királyság és Franciaország együttvéve.
Az arizonai kutatócsoport négy „megaszáraz” régiót azonosított, ahol az édesvízveszteség különálló területei összekapcsolódtak, és egy kiszáradási területet hoztak létre. Ezek közé tartozik Észak-Kanada és Oroszország, ahol a veszteséget a gleccserek és a permafroszt olvadása, valamint a téli csapadék, vagyis a hó egyre csökkenő mennyisége együttesen okozza.
Az Egyesült Államok délnyugati régiói, Közép-Amerika nagy része, valamint a Nyugat-Európától és Észak-Afrikától Észak-Indiáig és Kínáig terjedő sávban a felszín alatt vízkészletekben mutatkozik katasztrofális mértékű veszteség. A hőhullámok és az aszályok miatt egyre intenzívebb öntözési célú kivétel teszi ki a teljes vízkészlet csökkenésének 68 százalékát.
A globálisan átalakuló kis- és nagy vízkörzési rendszereket vizsgálva a kutatók azt találták, hogy 2015-től a kontinensek édesvíz vesztesége jelentősebb mértékű tengerszintemelkedésért felelős, mint az antarktiszi vagy grönlandi jégtakarók olvadékvize, ami évente csupán egy milliméterrel járult hozzá az emelkedéshez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Mérgezővé válhat a talajvíz az évszázad végére a felmelegedés miatt
Ez több százmillió olyan ember életét veszélyeztetheti, aki édesvízi tavak vagy folyóvizek hiányában kénytelen a felszín alatti vizekből inni.
Annyi vizet szivattyúztunk ki a felszín alól, amitől a Föld is megbillent
Az 1993 és 2010 közötti 2150 gigatonnás kitermelés 80 centiméternyit módosított a bolygó forgástengelyén, állítják dél-koreai geofizikusok.