Múlt héten 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Kamcsatkát, ami cunamit indított a Csendes-óceánon, és akár 2 méterrel is elmozdíthatta a félsziget déli részét. Kutatók szerint az ilyen földmozgások nemcsak a mi életünkre, hanem a felszín alatti ökoszisztémára is hatással vannak: a rengések nyomán keletkező kőzetrepedések ugyanis mikrobákat táplálhatnak.

„Ez csomó új anyagcsere folyamatot nyit meg” – mondta Kurt Konhauser, az Albertai Egyetem geokémikusa. A kőzetrepedésekből felszabaduló kémiai anyagok energiával láthatják el a földkéregben élő mikrobákat, és hasonló folyamatok más égitesteken is működhetnek, amiknek a felszíne lakhatatlan.

Az eddig is ismert volt, hogy a felszín alatt élő mikrobák anyagcsere-folyamataihoz szükséges hidrogén nagy része vastartalmú kőzetek és a vízmolekulák közötti reakciók során keletkezik. Egy kisebb része viszont földrengések következtében, mivel ezek felrepesztik a szilikátos kőzeteket, amik felszínén így vízbontási reakciók mehetnek végbe.

Ugyanakkor ahhoz, hogy a mikrobák a felszabaduló hidrogént fel tudják használni, elektront felvevő molekulákra is szükségük van. Konhauser és kollégái most kísérletileg igazolták, hogy ugyanazok a reakciók, amik a hidrogén létrejöttéhez vezetnek, úgynevezett redox-párokat is létre tudnak hozni, amik elektronok felvételére és leadására is képesek.

Bár a kutatók szerint a földrengésekkel kevesebb hidrogén jön létre, mint a víz és a kőzetek ásványai között lezajló kémiai reakciókból, az aktív vetők (amiknek mentén a földrengések többnyire létrejönnek) emiatt változatos és nagyszámú mikroba közösségeknek adhatnak otthont. És hasonló kémiai reakciók végbemehetnek a Marson, vagy más égitesteken is, a földinél gyengébb rengések következtében is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Elérte a cunami Hawaiit a 8,8-as erősségű kamcsatkai földrengés után

Tóth András tudomány július 30.

Oahu szigetén egy méter magas hullámokat regisztráltak, de károkat egyelőre nem jelentettek. Ez volt a valaha regisztrált hatodik legerősebb földrengés, aminek következtében a csendes-óceáni térségben millióknak kellett evakuálniuk a partmenti területekről.

Életre alkalmas régiót azonosítottak kilométerekkel a Mars felszíne alatt

Tóth András tudomány 2024. december 3.

Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.

Élő mikrobákat találtak egy kétmilliárd éves kőzetben

Kun Zsuzsi tudomány 2024. október 10.

A dél-afrikai vulkanikus eredetű kőzetdarabban primitív baktériumokra bukkantak, ami a kutatók szerint segíthet megérteni a földi élet eredetét.

Egy titokzatos archea vizsgálatával közelebb jutottunk a komplex élet kialakulásának megértéséhez

Tóth András tudomány 2022. december 21.

Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.