Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
Szerintük jogállami keretek között csak törvénymódosítással lehetne a HUN-REN négy intézetét az ELTE-hez csatolni. Ilyesmi azonban nem történt.
Az érdekvédelmi szervezet több független forrásból arról értesült, hogy felsőbb utasításra a kutatóhálózat egységét megszüntetve egyes központokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek adnának át.
Schmidt Mária áprilisi kirohanása után kedden egy másik kormányközeli figura, Lánczi András is nekiesett a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium 28 Kör és Pléh Csaba, az MTA korábbi elnökjelöltje véleményét kérdeztük az egyre hevesebb támadásokról.
Feltakart Schmidt Máriához, aki sztálinista képződménynek nevezte a Magyar Tudományos Akadémiát. Lánczi szerint a mai MTA alapjait 1949-ben rakták le és lényegi változás azóta sem volt az intézményben.
A HUN-REN átalakítása a magyar kutatás jövőjét teszi kockára, állítja a kutatói érdekvédelmi szervezet.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozata szerint az akadémiai kutatóhálózat nem pályázik az új tudományfinanszírozási rendszerben, amíg érdemi egyeztetés nem történik az akadémiai intézmények sorsáról. A kutatók fizetése áprilisig elvileg biztosított, a kutatások sorsa bizonytalan.