Egy 44 éves férfi, aki 31 éve küzdött mindenféle kezelésnek ellenálló depresszióval, a kutatók szerint lényeges javulást, „remissziót” ért el egy kísérleti agystimulációs terápia után. „Csak sírt, és azt mondta: »Nem vagyok szomorú, boldog vagyok. Nem tudom, mit kezdjek ezekkel az érzelmekkel«” – mondta a férfi kezelés utáni állapotáról a Minnesotai Egyetem pszichiátriaprofesszora, Ziad Nahas.

A páciens első pszichiátriai tünetei már kisgyermekkorában megjelentek, évekig tartó kórházi kezeléseken esett át, öngyilkossági gondolatokkal küzdött, és több mint 19-féle gyógyszert próbált ki, valamint három elektrosokk-terápián is átesett, amelyek kognitív károsodást okoztak nála. A major depressziós zavarban szenvedő betegek mintegy harmada jut el olyan állapotig, amin semmilyen kezelés nem segít, ami magas öngyilkossági kockázattal is jár, így ennek az esetnek kiemelt jelentősége van.

A Minnesotai Egyetem kutatói egy új technikát próbáltak ki, amelyet személyre szabott adaptív kortikális elektrostimulációnak (PACE) neveznek. Ez funkcionális MRI-t használ a betegspecifikus „agytípus” feltérképezésére, hogy az elektródákat pontosan el tudják helyezni. A vizsgálatok kimutatták, hogy a beteg szalienciahálózata kórosan megnagyobbodott, a kéregfelület 12,4 százalékát foglalta el – négyszer nagyobb területet, mint egy egészséges agyban. A sebészek négy elektródát ültettek be oda, ahol a szalienciahálózat átfedésbe került más agyhálózatokkal. Amikor a páciens alapértelmezett (vagy nyugalmi) hálózatát stimulálták, azonnali és intenzív örömérzetről számolt be; más stimulációs minták relaxációt, míg egyes esetekben szorongást váltottak ki, ami rávilágít a személyre szabott beállítások szükségességére.

Hónapokig tartó optimalizálást és rendszeres stimulációs üléseket követően a páciens öngyilkossági gondolatai kevesebb mint két hónapon belül megszűntek, és hangulata négy hónap alatt 59 százalékkal javult a standardizált tesztek szerint. Ezek az eredmények legalább 30 hónapon át fennmaradtak, ami a leghosszabb tartós jóléti időszak volt felnőtt életében.

Bár a felfedezés egyetlen esetről szól, és még szakmai bírálatra vár, a kutatócsoport reméli, hogy nagyobb, kettősvak vizsgálatot indíthat annak felmérésére, hogy a PACE személyre szabott megközelítése más, hasonlóan súlyos mentális problémákkal küzdő betegeknek is segíthet-e. A szakértők óvatosságra intenek, mivel további bizonyítékokra van szükség a klinikai jóváhagyás előtt, de az eset ritka reménysugarat jelent egy olyan területen, ahol a hatékony kezelési lehetőségek korlátozottak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Van egy agyi hálózat, amely lényegesen kiterjedtebb a depresszióval élő személyeknél

Kun Zsuzsi tudomány 2024. szeptember 5.

Az agy nagyobb része vesz részt a jutalmakra és fenyegetésekre való figyelem szabályozásában egy friss tanulmány szerint.

Új agyi területet fedeztek fel magyar kutatók, ami a depresszió és szenvedélybetegségek kezelésében is ígéretes lehet

Vajna Tamás tudomány január 27.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak úttörő eredményei a rangos Science folyóiratban jelentek meg.

Alig robbant ki a pszichedelikus forradalom a gyógyításban, de máris látványos eredményeket produkált

Bodnár Zsolt tudomány 2024. november 5.

Világszerte sorra nyílnak a kutatóközpontok, ahol többek között a varázsgomba és az ecstasy hatóanyagait vizsgálják a depresszió és más mentális zavarok kezelésére. De milyen konkrét eredményekre jutottak az elmúlt két évben?