Elkészültek az első mesterséges intelligenciával tervezett vírusok

Újfajta baktériumgyilkos vírusokat hoztak létre egy kaliforniai laborban, méghozzá mesterséges intelligencia segítségével, ami jelentősen lerövidíti az ehhez hasonló kutatások idejét, hosszabb távon pedig a gyógyászatban is hasznosítható majd. Az erről szóló tanulmányt a kutatók a BiorXiv preprint, független szakértők által nem ellenőrzött szerveren tették közzé tegnap.

A vírusgeneráláshoz a Stanford Egyetem és a nonprofit Arc Institute kutatói két, kifejezetten genetikai kódokkal foglalkozó nagy nyelvi modellt vetettek be, az Evo1-et és az Evo2-t. A generatív AI-t eredetileg az evolúciós változások gyors vizsgálatára hozták létre, így egy-egy lekérdezés több tucatnyi kísérletet és több évnyi munkát spórolhat meg a kutatóknak, de a kaliforniai tudósok most laboratóriumi körülmények között ki is próbálták, hogy az így létrehozott vírusok képesek-e megfertőzni az E. coli baktériumokat, és képesek-e replikálódni.

A kutatók az phi X 174 bakteriofág vírus variációit keresték – ezé volt az első DNS-alapú genom, amit sikerült szekvenálni, ráadásul elég egszerű is: 11 gén 5386 nukleotidbázisa alkotja. Az Evót a kutatók nem szövegekkel tréningelték, mint például a ChatGPT-t, hanem 2 millió más bakteriofág vírus genomjával, ezután azt kérték tőle, hogy álljon elő módosításokkal a phi X 174-re. Az így kapott 302 variációt szintetizálták, és E. colival közös környezetbe helyezték őket.

Rezisztens törzseken is működött

A 302 variációból 16 vírus működött: képesek voltak megfertőzni az E. coli-t, és képesek voltak a replikációra is. A működő verziókból készült koktél ráadásul annál a három E. coli-törzsnél is eredményesnek bizonyult, amelyek rezisztensek voltak a módosítatlan phi X 174-re.

J. Craig Venter amerikai genetikus szerint az eljárás a jelenlegi formájában nem több, mint a próba-szerencse módszer meggyorsítása, de pont a sebesség az, ami hasznossá teszi az Evo-t és az Evo-2-t. A kaliforniai kutatók szándékosan nem adták meg az információt a vírusnak, hogy egyes vírusok az embert is megfertőzhetik, de szerinte ez az egyik olyan terület, ahol nagyon nagy körültekintésre van szükség, pláne akkor, ha azt sem lehet pontosan tudni, hogy milyen eredménnyel áll majd elő a nyelvi modell – ha például valaki a himlővírussal vagy az anthrax-szal végezne hasonló kísérleteket, az komoly aggodalmakra adna okot, de ez már komplexebb feladat is lenne, mint a mostani.