Az ELTE kutatói világranglista élcsapatához tartozó etológusai korábban már igazolták, hogy a kutyák képesek az emberek hangalapú egyedfelismerésére, agyuk pedig különbséget tesz az emberi nyelvek között.

A rangos Current Biology folyóiratban szeptember 18-án Claudia Fugazza, Miklósi Ádám és Andrea Sommese szerzőségével megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a „tehetséges szótanuló” (angolul: Gifted Word Learners) kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek új, teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését, amennyiben azok a tárgyak használhatók ugyanarra a funkcióra. Bár számos állatfaj képes küllem alapján csoportosítani tárgyakat, a funkcióra vonatkozó, tanult szó kiterjesztése igen különleges elmebeli képességeket feltételez. Ez a készség eddig kizárólag kisgyermekeknél és hosszú éveken át tanított egy-egy papagáj vagy bonobó esetében volt ismert.

Ugyanaz másképp

Az embereknél a nyelvtanulás nélkülözhetetlen alapköve a jelentéskiterjesztés, ám a funkció alapján történő kiterjesztés még ennél is összetettebb készség – vázolja a kutatás lényegét Miklósi Ádám a Qubit kérdésére. Példája szerint amikor egy kisgyerek megtanulja, hogy a csésze szó a bögrére, a pohárra és a kulacsra is vonatkozhat, hiszen mindegyiket ivásra használjuk, a felismerés annak ellenére jön létre, hogy ezek a tárgyak formájukban és anyagukban nagyon eltérhetnek egymástól, de funkciójuk ugyanaz.

Miklósi szerint a világon jelenleg nagyjából 80-100 olyan hét tehetséges szótanuló kutyaegyedet ismernek az etológusok, amelyek a mindennapi játék során, vagyis természetes módon képesek voltak több tucatnyi játék nevét megtanulni. Az ELTE kutatói közülük hat border collie-t és egy ausztrál pásztorkutyát teszteltek.

A kísérlet négy szakaszból állt, mindet természetes környezetben, a gazdák otthonában, játékos interakciók közben végezték. A tanulási szakaszban a kutyák olyan új – például „Húz” és „Hozz” – szavakat tanultak, amelyek nem egy-egy tárgyat, hanem több, küllemében teljesen eltérő, de azonos módon használt játékot jelöltek (húzogatós vagy behozós).

Ezt követően a kutyáknak bizonyítaniuk kellett, hogy megtanulták a leckét és a gazdáik „Húz”, illetve „Hozz” kérését helyesen teljesítve választották ki az adott funkciónak megfelelő játékot. A kísérlet következő szakaszában a kutyák küllemükben eltérő új játékokkal játszhattak „huzogatósat” vagy „behozósat” a gazdával, de a játék neve nem hangzott el egyszer sem.

Az alanyoknak ezek után az új tárgyak közül kellett kiválasztani a megfelelőket a „Húz” és „Hozz” csoportosítás szerint. A kutyák ezt a feladatot is abszolválták: nagy biztonsággal választva ki a funkcionális kategóriájuk szerint az addig néven nem nevezett tárgyakat, mondja Miklósi.

Képesség-arzenál

„Tudjuk, hogy egyes kivételes emberek képesek a virtuóz zongorajátékra, ahogy a milliók által űzött sakkjátéknak is vannak zseniális nagymesterei, ennek ellenére többségünket évtizedeken át tartó kitartó egyedi fejlesztő tréningezéssel sem lehetne ilyen szinten megtanítani zongorázni vagy sakkozni” – mondja Miklósi, aki szerint a vizsgálatban résztvevő kutyák is különleges szintre fejleszthették a feltehetően fajuk, vagyis a Canis familiaris egészére jellemző kognitív képességeket.

Mindenesetre annyi bizonyos, hogy megvan az első bizonyíték arra, hogy a kutyák képesek a szavakat funkcionális kategóriákra általánosítani, mégpedig természetes, játékos interakciók során. A húzogatós és a behozós játékokban ugyanis a kutyák nem csak azt tanulták meg, hogy egy tárgynak van egy konkrét neve, hanem azt is észrevették, hogy a nevek bizonyos használati módhoz kötődnek. Azaz általánosították a nevek jelentését.

Miklósi szerint eredményeik azt mutatják, hogy a szavakhoz kapcsolódó kategorizációra nemcsak az ember képes, hanem megjelenhet nem emberi, nem nyelvhasználó fajoknál, méghozzá nem művi, laboratóriumi kondicionálás során, hanem természetes módon. Mivel a kutyák nem a külső hasonlóság, hanem a funkció alapján terjesztették ki a szavakat; a felismerés természetes módon, játék közben alakult ki. A kutatók szerint ugyan az elmebeli mechanizmus még nem ismert, a tesztalany kutyák sok vonatkozásban hasonlóan tanulnak, mint a nyelv elsajátításának kezdetén lévő csecsemők.