Már jóval a szárazföldi növények megjelenése előtt megkezdődött a gombák sokféleségének kialakulása – állítja egy friss kutatás, amiben vezető szerepet játszottak magyar kutatók.

Szánthó Lénárd és kollégái, köztük Szöllősi Gergely, az Okinavai Tudomány- és Műszaki Egyetem (OIST) Modellalapú Evolúciós Genomikai Csoportjának vezetője azt találták, hogy a gombák utolsó közös őse az eddig gondoltnál korábban, 896-1401 millió évvel ezelőtt élhetett.

A Nature Ecology & Evolution folyóiratban szerdán közölt tanulmány szerint nem sokkal ezután kialakulhattak az első kapcsolatok a gombák és a 460 millió évvel ezelőtt megjelent szárazföldi növények (Embryophyta) zöldmoszat ősei között. Ezek a kezdeti lépések, valamint a gombák ökoszisztéma-mérnöki funkciója elengedhetetlen lehetett ahhoz, hogy néhány százmillió évvel később a szárazföldi növények meghódíthassák a kontinenseket.

A kutatók a gombák korai történetének felállításához evolúciós rokonsági (filogenetikai) vizsgálatot végeztek, 110 modern gombafaj és 43 más eukarióta, köztük növények és állatok genomjának összehasonlításával. Ahhoz, hogy a csoport evolúciójának időbeli lefolyását rekonstruálják, a genetikai változások sebességét megadó molekuláris órákat további adatokkal kalibrálták. Ezek egy része kormeghatározással időben precízen elhelyezett gombafosszíliákból, egy másik része pedig ritka, úgynevezett horizontális géntranszfer (HGT) eseményekből származott, amiknek során egymástól evolúciósan távoli fajok között gének adódnak át.

„A gombák működtetik az ökoszisztémákat: újrahasznosítják a tápanyagokat, együttműködnek más élőlényekkel, és néha betegségeket okoznak. Az időbeli evolúciójuk felgöngyölítése arra utal, hogy a gombák jóval a növények előtt kezdtek diverzifikálódni. Ez összhangban van a zöldmoszatokkal kialakított korai együttműködésükkel, ami segíthetett megalapozni a szárazföldi ökoszisztémák létrejöttét” – nyilatkozta Szánthó.

„A komplex, többsejtű élet – vagyis azok az élőlények, amik sok, egymással együttműködő, specializált feladattal bíró sejtből állnak – öt nagy csoportként alakultak ki egymástól függetlenül – magyarázta Szöllősi. – Ezek az állatok, a szárazföldi növények, a gombák, a vörösmoszatok és a barnamoszatok. Egy bolygón, amit egykor egysejtűek uraltak, a komplex többsejtűség kialakulásához vezető forradalmi lépés nem csak egyszer játszódott le, hanem egymástól függetlenül legalább öt alkalommal. Annak megértése, hogy ezek a csoportok mikor alakultak ki, alapvető fontosságú a földi élet történetének rekonstruálásához”.

Néhány hónappal ezelőtt Szöllősi és kollégái azt derítették ki, hogy miként befolyásolta a 2,3 milliárd évvel ezelőtti oxigénkatasztrófa a baktériumok evolúcióját. Az akkori kutatás egyben az egyik első próbálkozás volt arra, hogy mikroorganizmusok evolúciójának lefolyását a szakemberek összekössék földtörténeti eseményekkel.