A földkéreg legfelső, szerves és ásványi anyagok, élő és élettelen komponensek keverékéből álló laza, termékeny rétege egyáltalán nem sérthetetlen. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO hétfőn, november 3-án publikált legfrissebb globális jelentése szerint ma mintegy 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol az emberi tevékenység okozta talajromlás aláássa a mezőgazdaság termelékenységét és az ökoszisztémák egészségét.

A FAO definíciója szerint a talajdegradáció a talaj alapvető ökoszisztéma funkciókat és szolgáltatásokat ellátó képességének hosszú távú csökkenése. A 148 oldalas idei jelentés átfogóan elemzi a Qubiten korábban ebben és ebben, illetve ebben a cikkünkben részletezett leromlás aktuális és jövőbeni hatásait.

A degradáció főbb kiváltó tényezői az erdőirtás, a túllegeltetés, valamint a nem fenntartható növénytermesztés és az öntözés. A mezőgazdasági termelékenységre gyakorolt hatása miatt a jelentés ezek mérésére az „adósságalapú megközelítést” alkalmazza, a talaj szervesszén-tartalma, a talajerózió és a talajvíz jelenlegi értékeit hasonlítva össze azokkal a körülményekkel, amelyek az emberi tevékenység nélküli természetes (natív) állapotban léteznének. A FAO becslése szerint világszerte körülbelül 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol a terméshozamok 10 százalékkal alacsonyabbak az ember okozta talajromlás miatt. Közülük 47 millió 5 év alatti gyermek fejlődése marad el az egészségestől. Az abszolút számokat tekintve az ázsiai országok a leginkább érintettek, mind a felhalmozott degradációs „adósságuk”, mind a magas népsűrűségük miatt.

A jelentés szerint amennyiben a jelenleg művelt termőföldek degradációjának 10 százalékát vissza lehetne fordítani, azzal évente további 154 millió ember egészséges élelmezését lehetne biztosítani.