Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
Thomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora a napokban megjelent kötetében részletezi, hogy a részecskefizika által vizsgált mérettartományban egy ilyen objektum nem jelent veszélyt.
Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
A CERN virtuális túráján kiderült, milyen fontos munkát végeznek a magyar kutatók és mérnökök. Az LHC a következő években hozzájárulhat a Higgs-bozon megértéséhez, és közelebb hozhatja a standard modellen túlmutató fizikát.
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.
A részecskegyorsító működése felújítás miatt szünetelt, de már nagyon várták, hogy visszatérjen: ha sikerülne reprodukálnia egy tavalyi kísérlet eredményeit, akkor az egy ötödik fizikai kölcsönhatás létezését is bizonyíthatná.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.
A tudományban kötelező az óvatosság, ezért a szakma annyit mondhat, hogy jelenlegi tudásunk szerint a megfigyelt új részecske nagy valószínűséggel a Higgs-bozon, de nem állítja, hogy az elmélet minden kétséget kizárólag bizonyított lenne.