Kőgolyókat, pénzérméket és egy rejtélyes csontdarabot is találtak a régészek a córdobai kórház bővítésekor feltárt 2200 éves rétegben – ez utóbbiról azóta kiderült, hogy egy elefánthoz tartozik. A csont egy leomlott falszakasz alól került elő, amely az itt álló késő vaskori településhez, oppidumhoz tartozott. A kőgolyókat valószínűleg karthágói katapultokból lőtték ki, ahogyan az is elképzelhető, hogy az elefánt is az oppidum ostromakor pusztult el – a kor pedig megfelel a II. pun háború időszakának, amikor Hannibál elefántokkal vonult Róma ellen.

Mindez együtt valószínűsíti, hogy az állat a pun seregekkel együtt került Córdobába, ha pedig ez így van, ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a hadjáratban elefántok is részt vettek. Az írott források szerint Hannibál a Kr. e. 218 és 201 közötti hadjáratban 37 harci elefántot vitt magával, amelyek közül csak ketten élték túl az Alpokon történő átkelés viszontagságait, de a maradványaik mindeddig nem kerültek elő – igaz, a mostani csont gazdája már az Alpokig sem jutott el. Az állat mellső lábából származó csont korát a radiokarbonos vizsgálat a Krisztus előtti negyedik és harmadik század közé teszi.

A fajtája bizonytalan, a kora nem

Bár a régészek szinte teljesen biztosak benne, hogy a csont a karthágói hadak egyik harci elefántjától származik, az bizonytalan, hogy hogyan került oda, ahol megtalálták. A legvalószínűbb az, hogy a közelben karthágói seregek állomásoztak, ahogyan az is, hogy megtámadták az oppidumot, de mivel nem különösebben terjedelmes csontról van szó, azt sem tartják kizártnak, hogy valaki trófeaként tartotta meg, és csak később került a törmelék közé. A helyszínről több csont nem került elő.

Rafael Martínez Sánchez, a feltárás vezetője szerint a maradványok alapján azt nem lehet megállapítani, hogy milyen elefántfajtól származnak – a karthágóiak állítólag az afrikai elefánt egy mára kihalt faját alkalmazták háborús célokra.

Annak ellenére, hogy ez az egyetlen eddigi közvetett bizonyíték az elefántok részvételére a hadjáratokban, senki sem kételkedik benne, hogy Hannibál valóban a társaságukban kelt át az Alpokon: erre a történetírók feljegyzésén kívül közvetett bizonyítékok is akadnak, mint például a hegyen átvezető utakon a megfelelő rétegek tömörödöttsége, illetve az itt található trágyanyomok, amelyekben egy tíz évvel ezelőtti kutatás szerint nagy valószínűséggel egy olyan fonalféreg tojásait is megtalálták, amely csak az elefántokon élősködik.