Megírtuk, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszermulti közösen fejlesztett, vektorként egy (emberi szervezetben nem szaporodó, tehát arra veszélytelen) csimpánz-adenovírust használó vakcinájának bizonyítottan létezik egy statisztikailag elhanyagolható ritka mellékhatása.

Az európai gyógyszerügynökség, az EMA 2021-ban megállapította, hogy a rendkívül ritka vérrögképző mellékhatás ellenére az adenovírussal kialakított immunizáció felülírja a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázatát az azóta egyébként már visszavont készítménynél. Az egészségügyi világszervezet, a WHO nyilvántartása szerint a vérlemezkeszám-csökkenéssel társult vérrögképződés 100 ezer beadott AstraZeneca vakcinából 0,5–6,8 esetben fordul elő.

A ritka, de annál veszélyesebb mellékhatás élettani mechanizmusát mostanra sikerült minden elemében feltérképezni – írja a Science. Andreas Greinacher, német Greifswaldi Egyetem hematológusa és kollégái éveken át vizsgálták a vérrögképződés okait, eredményeiket a The New England Journal of Medicine folyóiratban február 11-én megjelent tanulmányukban ismertetik.

Kiderült, hogy a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének egy génjét a szervezetbe juttató adenovírus egyik fehérjéje egy ritkán előforduló genetikai együttállás esetén nem kívánt antitesteket szabadít el az emberi szervezetben. Ehhez a sajátos genetikai háttér mellett az antitesteket termelő B-sejtek egyik speciális mutációja is szükséges, aminek következtében az antitestek a vírus helyett a PF4 nevű fehérjéhez kötődnek, amivel beindítják a kóros vérrögképződést eredményező biológiai láncreakciót.

Eichinger és kollégái azt is feltérképezték, hogy a nem kívánt immunválaszt a csimpánz-adenovírus azon fehérjéje generálja, amelynek 15 aminosavból álló szegmense megtévesztésig hasonlít a PF4-re, és ezért támadhatják a B-sejtek az ember saját fehérjéit. A kutatók feltevése szerint, a trombózisos páciensek már az oltás előtt megfertőződhettek más adenovírussal, a vakcina pedig aktiválta a téves riasztáshoz vezető mutációs folyamatokat. Bár a kérdéses szegmens eltávolítása nem lehetséges, a kutatók azt állítják, hogy eredményeik segítenek olyan vakcinákat fejleszteni, amelyek kiküszöbölik a fehérjék közötti hasonlóságot, minimálisra redukálva ezzel a vérrögképződés kockázatát.