Kijavították az amerikai űrügynökség (NASA) mérnökei az SLS holdrakétán észlelt héliumdugulást, így a rakéta egy nagy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy áprilisban négy űrhajóst jutasson a Holdhoz.

Az Artemis–2 küldetést, aminek során Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch amerikai és Jeremy Hansen kanadai űrhajósok megkerülik a Holdat, a február 21-én a rakéta második fokozatán tapasztalt héliumdugulás miatt váratlanul márciusról áprilisra kellett halasztani.

A hiba egy nappal a rakéta utolsó tesztje (wet dress reharsal) után jelentkezett, miután az SLS-t sikeresen feltöltötték hajtóanyaggal és elpróbálták a visszaszámlási procedúrát is. A 98 méter magas SLS rakétát, aminek tetején az űrhajósokat szállító Orion űrhajó utazik, a javítások elvégzéséhez a NASA-nak február 25-én vissza kellett szállítania az indítóállásról a floridai Kennedy Űrközpont jármű összeszerelő csarnokába (VAB).

A NASA szakemberei itt hozzáfértek az SLS két fokozatát összekötő adapterhez, ahol átnézték a héliumrendszer komponenseit. Kiderült, hogy a héliumáramlást egy csatlakozó tömítésének elmozdulása gátolta, amit kicseréltek és utána leellenőrizték a rendszer működését. A második fokozat kijavítása mellett új akkumulátorokat kapott az Orion űrhajó tetején elhelyezkedő repülésmegszakító rendszer, ami az SLS meghibásodása esetén biztonságba juttatja az űrhajósokat. Emellett kicserélték a rakétafokozatokon és gyorsítórakétákon található akkumulátorokat is.

Más apróbb javítások mellett az első fokozat folyékony oxigén betápláló vezetékén még egy tömítéscserét elvégeznek, és utána a NASA következő hetekben újra kigurítja a rakétát az indítóállásra. A LiveScience szerint az Artemis–2 küldetés indítási ablakai – amikor a Föld és a Hold megfelelő pozícióban van – április 1-jére, április 3-6 közé és április 30-ára esnek.

Az Artemis–2 repüléssel űrhajósok 1972 óta először hagyják majd el a Föld körüli pályát és térnek vissza a Hold közelébe. A három amerikai és egy kanadai űrhajós 10 napot tölt a világűrben, aminek során 6000 kilométerre közelítik meg a Földtől átlagosan 384 ezer kilométerre keringő Holdat és geológiai megfigyeléseket végeznek az égitest túlsó oldaláról.