„Az egészséges átlagembert célzó táplálkozási ajánlások világában nehéz eligazodni. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol nincs hivatalos nemzeti táplálkozási ajánlás” – állítja az az Orvosi Hetilapban március 1-én megjelent hiánypótló tanulmány, amelyben Mészáros Ágota és Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem munkatársai a magyarok átlagos étrendjét hasonlítják össze a tudományos szempontból nemzetközileg is egészségesnek és fenntarthatónak tartott menükkel. A magyar helyzetet jellemzi, hogy a szerzőpáros szerint „ez az első tanulmány, amely a magyar étrendet és ajánlást az egészség és a környezeti lábnyom szempontjából átfogóan, egyidejű vizsgálatban értékeli”.

Mind megesszük

Mindez azért is fontos, mert a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon a várható egészséges élettartam lerövidülésének legfőbb okai a táplálkozással összefüggő, főleg szív- és érrendszeri, valamint rákos megbetegedések.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD adatai szerint nálunk az elhízottak aránya minden korcsoportban folyamatosan emelkedik az elégtelen zöldség-, valamint a túlzott só- és cukorfogyasztás miatt, az ultrafeldolgozott élelmiszerek mennyiségéről nem is beszélve. Korábban megírtuk, hogy a magyar táplálkozási szokások nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, mivel az átlagmagyar étrendjében a gabonafélék (23 százalék), a zöldségek (18 százalék), a húsfélék (15 százalék), a tejtermékek (14 százalék) és a gyümölcsök (12 százalék) dominálnak, míg a hal, a tojás, és az olajos magvak néhány százalékot képviselnek csupán.

A természetvédelmi világalap, a WWF közép- és kelet-európai ernyőszervezete, a WWF-CEE által három éve Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a lakosság táplálkozási szokásait feltérképező reprezentatív felmérése szerint ráadásul a vörös húsok és feldolgozott húskészítmények fémjelezte magyar étrend előállításához tartozó 4,51 kg/fő/nap szén-dioxid-kibocsátás is rendkívül magas a 2030-ra kitűzött 2,04 kg/fő/nap és a 2050-re megcélzott 1,1 kg/fő/nap helyett.

Másodlagos frissesség

Mészáros Ágota és Vokó Zoltán ahol tudott, a hivatalos állami forrásokból dolgozott. Beszédes, hogy az átlagos magyar étrendről a 2019-es Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) szolgál a legfrissebb információkkal. Tanulmányukban ezt, a megkérdezettek háromnapos táplálkozási naplóiban rögzített, dietetikusok által ellenőrzött adatok alapján kalkulált napi táplálékbevitelt tartalmazó hazai étrendet hasonlítják össze a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott és gondozott Okostányér programmal, valamint a nemzetközi szakirodalomban etalonként hivatkozott, legutóbb tavaly októberben frissített tudományos munkával.

Napi ajánlat

A 2010-es évek végén a rangos Lancet folyóirat védnökségével életre hívott nemzetközi EAT–Lancet Bizottság által összeállított, magyarra Bolygóbarát Egészséges Étrendként fordított Planetary Health Diet (PHD) lajstromozza a Föld természetes eltartóképességén belül maradó, fenntartható módon megtermelhető, előállítható és beszerezhető egészséges élelmiszeralapanyagokat.

Szintén a Lancet karolta fel a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelő Intézete (IHME) által egy évtizede indított Globális Betegségteher-vizsgálatot (Global Burden of Disease, GBD), amely a krónikus betegségek tekintetében bizonyítottan kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztásának aktuális helyzetét is folyamatosan nyomon követi, és évről évre nyilvánosságra is hozza. Mészáros és Vokó ez utóbbi vizsgálatsorozat kilenc élelmiszercsoportra vonatkozó ajánlásai alapján elemezte, majd értékelte az az átlagos magyar étrendet, összehasonlítva azt a lokálisan és globálisan ajánlott étrendekkel. A tanulmányban közölt környezeti lábnyomokat az Európai Unió SHARP Indikátor Adatbázisa alapján számították ki a szerzők.

Étrendmérleg

Mészáros és Vokó szerint a hivatalos OTÁP-vizsgálat adatai alapján a magyarországi bevitel több élelmiszercsoport, kivált a zöldség, a gyümölcs, a teljes kiőrlésű gabona és a hal fogyasztásában maradt alul az összehasonlításban. „A zöldségbevitel tekintetében ugyan csupán 30 gramm az eltérés, azonban az alkalmazott definíciók különbsége miatt, mivel az OTÁP-vizsgálatban a zöldségek között szerepel a burgonya és a hüvelyesek is, a tényleges – hüvelyesek és burgonya nélküli – zöldségfogyasztás esetében a hiány mértéke ennél jelentősebb lehet” – írják a szerzők. Ugyanakkor az OTÁP-étrendben meghaladja az ajánlott értékeket a tojás, a baromfi, a tej és tejtermékek, valamint a húskészítmények bevitele.

A szerzők azt is megállapítják, hogy a Bolygóbarát Egészséges Étrendben javasolt táplálkozás megvalósításához a magyaroknak jelentősen csökkenteni kellene a vörös húsok fogyasztását, míg az Okostányér szerint a magyarországi átlaghoz képest nagyobb bevitel lenne indokolt, ami a többi állati fehérjeforrás, vagyis tej és tejtermékek, baromfi, tojás, húskészítmények arányának csökkenésével járna.

„Eredményeink alapján a Bolygóbarát Egészséges Étrend tekinthető a három vizsgált étrend közül a legegészségesebbnek, egyúttal a legkisebb környezeti lábnyommal rendelkezik. A magyar átlagos étrend mind az Okostányér, mind a Bolygóbarát Egészséges Étrend ajánlásaitól eltér, jellemzően kedvezőtlen irányban” – olvasható a tanulmány összefoglalójában. A szerzőpáros szerint a klímaváltozás egészségügyi és környezeti hatásainak erősödése, illetve a táplálkozás számos krónikus betegség kialakulásában betöltött szerepe miatt erősen indokolt lenne „hazai kontextusban is megfontolni a Bolygóbarát Egészséges Étrend szélesebb körű alkalmazását és ajánlását”.