A mediterrán étrend évek óta vezeti a legegészségesebb étrendek rangsorát, és más étkezési divatokkal ellentétben kutatások tucatjai bizonyítják jótékony hatásait. Így harcolj gyümölccsel, zöldséggel és olívaolajjal a rák, a cukorbetegség és a szívbajok ellen!
Ősi foglepedékmintákból állapították meg, hogy a tengeri és édesvízi növényeket sokáig fogyasztották előszeretettel Európában, és sok szempontból jó lenne visszatérni ehhez a szokáshoz.
David Merritt Johns összeszedte azokat a kutatásokat és vizsgálatokat, amelyekből kiderülnek a jeges édesség eddig finoman szólva sem reklámozott pozitívumai is.
A több, mint 100 ezer ember étrendje és pszichés állapota közötti összefüggéseket kutató kínai kutatók szerint az akrilamid nevű vegyület lehet a felelős a szorongás és a depresszió magasabb kockázatáért.
A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?
Egy friss kutatás szerint a húsmentes diéta ugyan egészséges is lehet, de megnövelheti a csonttörés valószínűségét. A brit dietetikusok 26 ezer nő 22 évnyi egészségügyi adatait vizsgálták, és arra figyelmeztetnek, hogy a növényi alapú étrend mellett fokozottan kell ügyelni a kalcium- és fehérjebevitelre.
A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.
A csökkentett nátriumtartalmú, hozzáadott káliumot tartalmazó só használata nemcsak a magas vérnyomáson segítene, de a sztrók, a szívroham és a korai halálozás kockázatát is jelentősen csökkentené.
Táplálkozástudományi szakértők szerint ideje lenne egészségesebb étrendre váltani az állatkísérletekben, ha pedig ezt egységessé is tennék, megbízhatóbb és könnyebben összevethető eredményekhez juthatnának a kutatók. Volt már hasonló törekvés, de az már nem felel meg a modern követelményeknek.
Egyre égetőbb kérdéssé válik a fenntartható fehérjebevitel a Földön, de még Bud Spencer országában sem esznek elég babot. Megjelent egy gyerekeknek szóló, kifejezetten a hüvelyeseket népszerűsítő receptgyűjtemény, és most már a Qubiten is olvasható!
A töréses traumák azok körében kétszer gyakoribbak, akik már tíz évvel ezelőtt kerülték az állati fehérjék fogyasztását, állítja egy friss brit tanulmány.
A kőkorszaki népek egészséges táplálkozását kérdőjelezték meg norvég kutatók, akik azt találták, hogy a 6100 és 3500 évvel ezelőtti időszakban Norvégiában élők akár hússzor annyi mérgező fémet is elfogyasztottak a zsákmányállataikkal, mint amennyit a jelenlegi egészségügyi határérték még megengednek.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nem voltak elég meggyőzőek azok a bizonyítékok, amelyek alapján az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is rákot okozónak ítélte a vörös és feldolgozott húsokat.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.