Mit egyen a magyar, hogy megélje a holnapot?
Magyarországon az elfogyasztott hús és húskészítmények mennyiségét 34 százalékkal kellene csökkenteni, a feldolgozott húskészítményeket pedig erősen ajánlott teljesen elhagyni – tudtuk meg WWF Magyarország Tányérunkon a változás című étrendi országjelentését bemutató keddi sajtótájékoztatón.
A természetvédelmi világalap, a WWF közép- és kelet-európai ernyőszervezete, a WWF-CEE tavaly Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában reprezentatív felmérést végzett a lakosság táplálkozási szokásairól. A WWF Magyarország ennek ismeretében állította össze a ténymegállapításokon túl konkrét étrendi ajánlást is tartalmazó 20 oldalas dokumentumot.
A bemutatóra a 8. kerületi egykori Matáv-központ harmadik szintjén kialakított közösségi látványkonyhában, ebédidőben került sor, hogy a kis karbonlábnyomú, egészségesen tápláló nyersanyagokból készíthető ételek mineműségéről érzékszervi benyomásokat is szerezhessenek a sajtó megjelent képviselői.
A füstölt paprikás csicseriborsókrém, a gnocchival, fűszeres granolával és savanyított répával körített sült burgonyahéjleves, valamint a téli zöldségfasírttal és friss hidegtűrő salátalevelekkel kínált pisztráng tálalása előtt Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója ismertette a jelentés főbb állításait.
Magyarosan közép-kelet-európai
Az OECD friss adatai szerint a közép-kelet-európai régióban a várható egészséges élettartam lerövidülésének legfőbb okai a táplálkozással összefüggő, főleg szív- és érrendszeri, valamint rákos megbetegedések. Az elhízottak aránya minden korcsoportban folyamatosan emelkedik az elégtelen zöldség-, valamint a túlzott só- és cukorfogyasztás miatt, az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott beviteléről nem is beszélve.
A WWF felmérése arra jutott, hogy az átlag közép-európai túl sok, elsősorban vörös húst és feldolgozott húskészítményt fogyaszt, ami az egészségügyi kockázatok mellett túl nagy karbonlábnyommal jár. Az átlagmagyar étrendjében a gabonafélék (23 százalék), a zöldségek (18 százalék), a húsfélék (15 százalék), a tejtermékek (14 százalék) és a gyümölcsök (12 százalék) dominálnak, míg a hal, a tojás, és az olajos magvak néhány százalékot képviselnek csupán.
A WWF szerint a magyar táplálkozási szokások jelenleg nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, ráadásul az étrend előállításához tartozó 4,51 kg/fő/nap szén-dioxid-kibocsátás is rendkívül magas a 2030-ra kitűzött 2,04 kg/fő/nap és a 2050-re megcélzott 1,1 kg/fő/nap helyett.
Fenntarthatatlan termelés
A mezőgazdaság a területigénye miatt jelenleg a természet legnagyobb versenytársa. Minden hektár szántó valamilyen egykori élőhely – erdő, ősgyep vagy mocsár – helyén jött létre. Világszinten a lakható területek felén, megközelítőleg 51 millió négyzetkilométeren zajlik valamilyen mezőgazdasági művelés, de csak ennek 23 százalékán termelnek közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat – a fennmaradó 77 százalékon takarmányt állítanak elő.
Mindeközben Európában – így Magyarországon is – visszaszorulóban van a gyepek szabadtéri legeltetésén alapuló (ún. külterjes) állattartás, amely nem mellesleg az ökológiailag felettébb értékes gyepek fenntartásához is szükséges. Az európaiak asztalára kerülő hús döntő része azonban zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik.
A WWF jelentéséből az is kiderül, hogy a termőterületek kisebb részét használó növényi élelmiszertermelés a globális kalóriaigény 82 százalékát és a fehérjeellátás 63 százalékát biztosítja.
A holnap étrendje à la WWF
És hogy milyen étrendet kellene követnie a magyaroknak, hogy a vonatkozó ajánlásokat követve biztosan megéljék a holnapot? A WWF saját megfogalmazása szerint „egy olyan elérhető és megfizethető táplálkozási forgatókönyvet mutatunk be, amely elsődlegesen az éghajlatváltozási céloknak való megfelelést helyezi előtérbe, de megfelel a tápértékekre vonatkozó kritériumoknak is”.
Az ajánlás a jelenlegi táplálkozási szokásokhoz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz zöldségeket és halat, emellett jelentősen több hüvelyes, illetve mogyoró- és dióféle fogyasztását irányozza elő, hogy kompenzálja az alapvetően állati eredetű élelmiszerekben található fehérje, szelén, foszfor, niacin, magnézium, vas és cink, valamint B1-, B2- és B6-vitamin mennyiségét. Ez a 2023-ban rögzített magyarországi átlagétrend 20 százalékának megfelelő mennyiségben tartalmaz húst és hentesárut, 44 százalékkal kevesebb tejet és tejterméket. Viszont mivel a tojásnak az előzőkhöz képest alacsony, nagyjából a paradicsomnak megfelelő a karbonlábnyoma, ugyanakkor a fontos tápanyagokban igencsak gazdag, az ajánlás szerint nagyobb mennyiségben is fogyasztható.
A jelentés szerkesztői a folyékony tejtermékek mennyiségét (g/nap) a felére csökkentették, az „egyéb” kategóriába pedig az összetett élelmiszerek, cukor és cukrásztermékek, valamint fűszerek, szószok és ételízesítők kerültek.
A WWF-tanulmány aktuális étrendjének alapját az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) átfogó európai élelmiszer-fogyasztási adatbázisában összegyűjtött, étrendeket vizsgáló kérdőíves adatok képezik. A gramm/nap-ban megadott, (18 és 64 év közötti) felnőtt populációra vonatkozó élelmiszerfogyasztási adatok összefoglaló statisztikái pedig a Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon elérhető legfrissebb felmérésekből származnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: