Az emberiség kávéfogyasztó részéhez tartozók feltehetően tisztában vannak azzal, hogy az élénkítés csak egy kedvenc italuk számos pozitív élettani hatása közül. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a kémiai eljárással, illetve ma már nemesítéssel koffeinmentesített változatok ugyanolyan mértékben befolyásolhatják a hangulatot és javíthatják a kognitív teljesítményt, mint az eredeti feketék. A miértre azonban mindeddig nem született meg a kísérletileg igazolt tudományos válasz.

Az írországi University College Cork és az olaszországi Parmai Egyetem közös kutatócsoportjának úgy tűnik sikerült feltérképezni azt az élettani folyamatot, amely derűs irányba befolyásolja a kávéfogyasztó kedélyállapotát, függetlenül attól, hogy az arab (Coffea arabica) vagy a robuszta (Coffea canephora) cserjefaj terméséből főzött feketét kortyolja. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hatást a kávébabokban található polifenolok és az emberi emésztőrendszer mikrobiomja között létrejövő biokémiai kölcsönhatás magyarázza.

A kutatók fele részben rendszeresen kávézó, fele részben pedig ettől a szenvedélytől mentes önkéntesek bevonásával azt vizsgálták, hogy a kávé összetevői miféle fiziológiai folyamatokban tölthetnek be bármiféle szerepet. A kísérlet első fázisában a rendszeres fogyasztókat 14 napos böjtre fogták, hogy a következő 21 napban megvizsgálhassák mi történik szervezetükben a véletlenszerűen koffeines, illetve koffeinmentes ital hatására.

A kutatók vér-, nyál-, vizelet- és székletminták elemzése mellett tesztekkel követték a résztvevők hangulati és kognitív állapotának változásait, rögzítették alanyaik általános stressz-szintjét, mérték alvásminőségüket és dokumentálták viselkedését.

Kiderült, hogy a nem kávéfogyasztókhoz képest a koffeintartalmú kávé fogyasztása alacsonyabb szorongással és javuló figyelemmel járt együtt, míg a koffeinmentes kávé a memóriateszteken elért jobb eredményekkel és a jobb alvásminőséggel. Mindkét kávéfajta alacsonyabb stressz- és depressziószinttel járt együtt. De a legváratlanabb az volt, hogy a megvonási időszak utáni első kávék milyen rapid változásokat indukáltak az alanyok bél-mikrobiomjába, méghozzá az egészséges egyensúly irányában, ráadásul a valódi és a koffeiimentes ital is ugyanolyan mértékben és sebességgel emelte a jótékony bélbaktériumok arányát. Nem mellesleg kiderült az is, hogy a kognitív teljesítmény emeléséért nem a koffein, hanem a polifenolok a felelősek.

A kutatók szerint a kávéfogyasztás mikrobiom-összetételre gyakorolt hatását kimutató eredményeik tovább erősítik azt a teóriát, amely szerint az emésztőrendszer mikroorganizmus-ökoszisztémája alapvetően meghatározza az emberi alkalmazkodóképesség határait.

Pár éve egyébként az is kiderült, hogy már a kávéivás gondolata is serkentőleg hat az élénkebb képzeletű alanyokra.