Nyilvánosságra hozták klímatörvény-tervezetüket civil szakértők csütörtökön, amit pénteken átadnak az Országgyűlés és a kormány képviselőinek. A javaslat ismertetésére több mint egy évvel azután kerül sor, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2020-as magyar klímatörvény kibocsátáscsökkentési célját.

Sulyok Katalin, a Durhami Egyetem és az ELTE ÁJK jogásza és a szakmai koncepciót kidolgozó munkacsoport tagja a Másfélfokon írt az élhető éghajlat védelmét célzó tervezet hátteréről, amit a korábbi törvénynél sokkal ambiciózusabbnak és szerteágazóbbnak nevezett.

Ez már abban is tetten érhető, hogy az eddigi 1 oldalas klímatörvényhez képest 57 oldalas tervezet részletesen rendelkezik a klímapolitika három fő pilléréről: a kibocsátáscsökkentést célzó mitigációról, az eddigi és várható éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásról, és a társadalmi ellenállóképesség (reziliencia) növeléséről. Emellett külön fejezetei foglalkoznak zöld gazdaságfejlesztéssel, zöld vállalatirányítással, zöld finanszírozással, valamint kutatás-fejlesztési és oktatási kérdésekkel.

A javaslat továbbviszi az eddigi klímatörvény 2050-es nettó klímasemlegességi céldátumát, ameddig Magyarországnak egyensúlyba kellene hoznia a kibocsátott és elnyelt üvegházhatású gázok mennyiségét. Szigorítja viszont a köztes kibocsátáscsökkentési célokat, 2030-ig legalább 55 százalékos nettó kibocsátás csökkentést ír elő az 1990-es szinthez képest, 2040-ig pedig az Európai Unió célrendszeréhez igazítva 85 százalékos nettó csökkenést.

Sulyok szerint a klímatörvényben nem elég egy csökkentési célszámot előírni, hanem évtizedes távlatban kiszámíthatóvá kell tenni a kibocsátáscsökkentés ütemezését. Erre szerinte a bevett nemzetközi gyakorlatra támaszkodva a nemzeti és ágazati karbonköltségvetés a megoldás. Ezen keresztül a kormány országos szinten 10 éves, szektorális szinten 5 éves periódusokban meg tudná határozni, hogy mennyi üvegházhatású gáz bocsátható ki. A tervezet az ellátásbiztonság figyelembevétele mellett korlátozná a fosszilis erőművek működését is, és csökkentené a fosszilis energia felhasználását, miközben 30 százalékra növelné a bruttó végső energiafogyasztásban a megújulók részarányát.

A tervezet az éghajlatvédelmet alapvetően állami, de messze nem csak állami feladatnak nevezi, írja Sulyok. Fontos kötelezettségeket ró a vállalkozásokra, a pénzügyi szektorra is, és elvi éllel mondja ki minden állampolgár egyéni klímavédelmi kötelezettségét is. 2026 júniusa Nyugat-Európában a legmelegebb, globálisan pedig a második legmelegebb június volt, miközben a globális átlaghőmérséklet az emberi tevékenység következtében eddig 1,43 Celsius-fokkal nőtt az iparosodást megelőző időszak óta.