A karbonkreditek szinte semmit nem érnek a kibocsátás-csökkentésért folytatott küzdelemben
Egy friss kutatás szerint nem segíti elő a vállalatok tényleges zöldítését, hogy a kibocsátásukat ellensúlyozó krediteket vásárolhatnak a karbonpiacon.
Egy friss kutatás szerint nem segíti elő a vállalatok tényleges zöldítését, hogy a kibocsátásukat ellensúlyozó krediteket vásárolhatnak a karbonpiacon.
Az Európai Bizottság a tagállamok ellenállásának hatására felhígította a szerdán bejelentett kibocsátáscsökkentő törvénytervezetét, több kibúvót is adva az uniós országoknak a 2040-es klímacél elérésére.
A testület szerdai döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, de esélyt ad arra, hogy a törvényhozók bevonják a szakmai és civil szervezeteket a jogszabályok megalkotásába.
Nem elég papíron megfelelni a nettó zéró kibocsátásnak, a passzív szénnyelőkre támaszkodás mellett aktívan csökkenteni kellene a kibocsátást.
Enélkül a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen, így minden apró lépés számít, amivel egy-egy tizedfokot le lehet farigcsálni a felmelegedésből.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.