Nyugat-Európában az idei volt a valaha mért legmelegebb, globálisan pedig a második legmelegebb június – közölte csütörtökön az Európai Unió Copernicus programjának klímaszolgáltatása, a Copernicus Climate Change Service (C3S). A hónap második felében kezdődő európai hőhullám több országban, köztük Magyarországon is történelmi rekordokat döntött: Szécsényben június 30-án 42 Celsius-fokot mértek, ami a Magyarországon valaha látott legmagasabb hőmérséklet.

„2026 júniusa világosan megmutatta, hogy mennyire alapvetően alakul át az éghajlat. Nyugat-Európa a legmelegebb júniusán van túl, és az óceánok hőmérséklete továbbra is rekord magas – mondta Samantha Burgess, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) klímastratégiáért felelős vezetője. – Ezek a jelek együtt azt mutatják, hogy az éghajlati rendszer egyre több hőt halmoz fel”.

Ennek következményeit Burgess szerint az egyre intenzívebb hőhullámok és a tartósan meleg óceánok mellett abban lehet érzékelni, hogy fokozódnak az embereket, az ökoszisztémákat és az infrastruktúrát fenyegető kockázatok Európában és a bolygó más pontjain. Ahogy múlt héten megírtuk, ilyen hőségre a kontinensünk infrastruktúrája nincs felkészülve: Franciaországban atomerőművek működését kellett szüneteltetni és több száz iskolát be kellett zárni, Magyarországon pedig egyes településeken vízhiány alakult ki, és harminc modern FLIRT motorvonat leállt túlmelegedés miatt.

Három fokkal volt melegebb Nyugat-Európában a szokásosnál

Nyugat-Európa júniusi, 20,74 fokos átlaghőmérséklete 3,05 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti, azonos hónapra vonatkozó átlagot. Európa 2026 júniusi átlaghőmérséklete 19,14 fok volt, ami 1,78 fokkal magasabb, mint az 1991-2020 közötti átlag. A globális havi hőmérséklet 16,54 fok volt, ami 0,56 fokkal lépi túl az 1991-2020 közötti, és 1,39 fokkal az 1850-1900 közötti iparosodást megelőző átlaghőmérsékletet.

Az előző hónap a kontinentális Nyugat-Európa nagy részén, valamint Közép- és Kelet-Európában az átlagosnál szárazabb volt, ami hozzájárult a folyók vízhozamának csökkenéséhez, és Kelet-Európában tovább fokozta az aszályhelyzetet. Eközben viszont az Egyesült Királyság nagy részén, Izlandon, Skandináviában, a Balti államokban és Görögországban az átlagosnál több volt a csapadék, és egyes területeken az intenzív csapadékhullás áradásokat okozott.

Júniusban nemcsak a szárazföld felett volt extrém forróság, hanem a Földközi-tenger nyugati medencéjében és az Atlanti-partvidéken is. Globális szinten sem jobb a helyzet: a pólusokon kívüli óceánok tengerfelszíni hőmérséklete (SST) havi rekordot döntött, és 0,01 fokkal szárnyalta túl a 2024 júniusi értéket. Ez már részben a Csendes-óceán keleti részén júniusban kialakult El Niño viszonyokat tükrözi, ami a következő hetekben várhatóan még tovább erősödik.

A globális hőmérséklet az iparosodást megelőző időszakhoz képest eddig 1,43 fokkal nőtt a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a felszínhasználat változása következtében. Európa a leggyorsabban melegedő kontinens: az 1980-as évek óta kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.