Ha valaki fél órán át, szakaszosan magas koncentrációjú szén-dioxidot lélegez be, azzal úgy tűnik, az Alzheimer-kórhoz köthető fehérjéket távolíthat el az agyából – legalábbis egy kis létszámú kutatás szerint, amelyet a múlt héten mutattak be az Alzheimer's Association londoni nemzetközi konferenciáján.

A New Scientist által ismertetett módszer az agy saját salakanyag-eltávolító hálózatát, az úgynevezett glimfatikus rendszert használja ki, amely az erek mentén futó csatornákon keresztül gyűjti össze és távolítja el az anyagcsere melléktermékeit. Ez a rendszer a mélyalvás közben a legaktívabb, amikor a lassú agyhullámok hatására az erek nagyjából 30 másodpercenként tágulnak és húzódnak össze, egyfajta pumpaként működve. Azzal, hogy a résztvevők éberen lélegeztek be megemelt szén-dioxid-dózist – ami átmenetileg tágítja az ereket, ahogy a szervezet igyekszik megszabadulni a gáztól –, a kutatók újra tudták teremteni ezt a pumpáló ritmust, és így alvás nélkül is beindították a tisztító folyamatot.

A vizsgálatban részt vevő 12 alany olyan maszkot viselt, amely 35 másodpercenként váltakozva hol átlagos levegőt, hol nagyjából 5 százalék szén-dioxidot tartalmazó levegőt adagolt fél órán át, miközben a kutatók az agyukról készítettek felvételeket. A szakaszos szén-dioxid-belélegzés hatására az erek úgy pulzáltak, ahogyan mélyalvás közben szoktak, ezáltal aktiválták a glimfatikus rendszert. A vérvizsgálatok azt is elárulták, hogy a kezelés után tizenöt perccel minden résztvevő vérében megemelkedett a béta-amiloid szintje, ami arra utal, hogy a fehérje kiürült az agyból. A tau-fehérje eltávolítása is fokozódott, de csak azoknál a résztvevőknél, akiknél már jelentkeztek a kognitív hanyatlás jelei – vélhetően azért, mert eleve több tau volt az agyukban. A hatás azonban csak átmeneti volt, és nagyjából egy órával a foglalkozás vége után visszatért a kiindulási szintre. Egyik résztvevő sem számolt be mellékhatásról.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a salakanyag-eltávolítás ilyen fokozása valóban lassítja-e a kognitív hanyatlást, és nagyobb vizsgálatokra van szükség annak tisztázásához, milyen gyakran kellene alkalmazni a módszert a hosszú távú hatás eléréséhez – és hogy egyáltalán hosszú távon biztonságos-e a módszer. Ettől függetlenül az eljárásnak az Alzheimer-kór kezelésén túlmutató haszna is lehet: mivel általánosan serkenti a salakanyag-eltávolítást, nem pedig egyetlen fehérjét céloz, elvben egyaránt segíthet az amiloid, a tau, az alfa-szinuklein és a gyulladásos molekulák eltávolításában. Ezt a tágabb lehetőséget már vizsgálják is: a kutatók a szén-dioxidos légzésen alapuló módszert leíró tanulmányt a Journal of Cerebral Blood Flow and Metabolism című szaklapban publikálta, korábbi munkáik pedig arra utalnak, hogy ugyanez a technika a Parkinson-kór esetében is segíthet az alfa-szinuklein kimosásában.

A kutatók abban bíznak, hogy a beavatkozást a jövőben egy otthon viselhető, hordozható maszkkal is el lehet majd végezni, ami kíméletesebb alternatíva lehet a glimfatikus rendszert serkentő gyógyszeres megoldásoknál.

Kapcsolódó cikkek:

Retinafotók segítenek azonosítani az Alzheimer-kór kockázatát, még jóval a tünetek megjelenése előtt

Nagy Gergely tudomány június 18.

Egy új kutatás AI segítségével próbál azonosítani olyan egészen apró mintázatokat a retinán, amelyek az Alzheimer-kórnak való kitettséget jelezhetik.

40 éves kortól érdemes kiemelten foglalkozni a kognitív hanyatlás megelőzésével

Bodnár Zsolt tudomány június 3.

A demenciás esetek kb. 45 százaléka megelőzhető, és a 40–65 éves kor közötti életszakaszban már kimutathatók azok a biológiai és kognitív változások, amik a későbbi agyi hanyatlásra utalhatnak.

Hatástalanok lehetnek az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazott, eddig eredményesnek hitt gyógyszerek

Kuglics Sarolta tudomány április 17.

Nem mutatott jelentős javulást a kísérletben részt vevő betegek egészségügyi állapota, ezért a kutatók tovább keresik a megfelelő kezelési módot.