Az MTA nemet mondott a magyar kormánynak

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége február 12-én délután rendkívüli közgyűlésen határozott arról, hogy felszólítja Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjét, hogy biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását. Az akadémia emellett arra kéri a kutatóintézet-hálózat vezetőit, hogy intézeteik támogatási igényeit Lovász Lászlóval, az MTA elnökével közöljék, és ezekről az igényekről Lovász csakis abban az esetben tárgyaljon Palkoviccsal, valamint Birkner Zoltánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökével, „ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják”.

Ez magyarul annyit tesz, hogy a magyar kormánnyal folytatott csatározásban, amelynek végső tétje az akadémia autonómiája, az ott folyó kutatások tematikájának és irányának meghatározása, illetve a költségvetési források elosztása, az MTA beásta magát a lövészárokba: az intlzet vezetősége és kutatóintézetei nem fogadják el a kormányzat tervét a kutatásfinanszírozás átszervezésére. Az akadémiai kutatóintézetek nem pályáznak az új, idén január 31-én nyilvánosságra hozott pályázati rendszerben, a Tématerületi Kiválósági Programban. Legalábbis addig nem, amíg az ITM vissza nem utalja az akadémia fennhatóságába azt a 28 milliárd forintos összeget, aminek elosztása korábban az MTA hatáskörébe tartozott, az új kormányzati döntés értelmében viszont a minisztérium osztja szét.

Pengeváltásból ütközetek sorozata, majd állóháború

Az MTA elnöksége a határozattól azt várja, hogy feloldódjon az a képtelen helyzet, hogy az akadémiai kutatóintézeteknek a Tématerületi Kiválósági Program keretében kelljen a fenntartásukért versengeni. A pályázati keretből a miniszteri elképzelés szerint ugyancsak részesülő más intézményeknek és kutatóközpontoknak ugyanis nem ebből kell az alapellátásukat fedezniük – mondta a Qubit kérdésére Zsoldos Attila akadémikus, az MTA Filozófiai és Történettudományok osztályának elnöke. Emiatt az akadémiai kutatóhálózatba tartozó intézmények nyilvánvaló hátránnyal indulnak, hiszen azonos tudományos tartalommal jóval magasabb összegért kellene pályázniuk, mint azoknak, akiknek kizárólag a kutatásra kell fordítaniuk a pályázaton elnyert összeget.

Élőlánc a tudományért 2019. február 12-énFotó: Szigeti Tamás / MTA

A jelenlegi feltételek mellett az akadémiai kutatóközpontok azért is hátrányt szenvednének, mert minden hazai és nemzetközi pályázati felhívásnak része, hogy a befogadó intézetek bizonyítsák a stabilitásukat – mondta Zsoldos. Erre való az alapellátás, amiből az intézmények a rezsijüket, a kutatóik fizetését, illetve a kutatásokhoz szükséges eszközpark fenntartását finanszírozzák. Ha az akadémiai kutatóhálózat ilyesmit nem tud felmutatni, a pályázatokon sem tud sikeresen részt venni. 

Erre is utalt a tegnapi elnökségi ülés előtt az akadémiai dolgozók idén január 24-én alakult fóruma, az ADF által szervezett demonstráción Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, az MTA korábbi főtitkárhelyettese. Mint mondta, az MTA kutatói hálózatában dolgozók eddig is versenyeztek, az ITM döntése nyomán viszont „amputált lábbal” kellene tovább futniuk. 

A tüntetők néhány ezres tömege a tegnapi demonstárción többszörös élőlánccal vette körbe az akadémia épületét. A demonstrálók az MTA két órával később összeülő elnökségének kívánták bizonyítani, hogy a kutatóhálózat dolgozói kiállnak az akadémiai intézmények egysége és a tudomány autonómiája mellett. A demonstráló tudósok átadták petíciójukat a tegnap délután 3-kor kezdődő elnökségi ülésen megjelenő Lovásznak, és arra kérték benne az MTA elnökét, hogy az akadémia és kutatóintézetei bojkottálják az ITM által január 31-én meghirdetett pályázaton való részvételt. 

Ki magyarázza félre, és mi a valódi szándék?

A kormánypárti sajtó szerint az akadémiai kutatóintézetek iránti aggodalom teljesen indokolatlan. A Magyar Idők Palkovicsot idézve már hónapok óta azt sulykolja, hogy a forráselvonással a kormányzat mindössze a kiváló kutatók finanszírozására helyezné a hangsúlyt az intézet helyett. A végeredmény e szerint a magyarázat szerint az lesz, hogy a rendelkezésre álló pénzt a jövőben jobban használják majd, a kutatásokra több jut, mint eddig. A lap szerint az akadémiai dolgozók tudatos félreértelmezések áldozatai, emiatt érezhetik úgy, hogy a kormányzat háttérbe akarja szorítani az alapkutatást és csökkenteni próbálja egy tudományos testület autonómiáját. 

A forráselvonás ugyanakkor azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóintézeteknek az alapvető működésükhöz (például kutatói bérekre, illetve intézményi rezsire) szükséges összegeket is pályázat útján kell majd visszaszerezniük. Az ITM alá rendelt 28 milliárd forintos keretösszeg jelentős részét ugyanis nem kutatásokra, hanem az intézmények működésére fordították. 

Kutatók lendületben

Az élőláncos tüntetés csak a legutóbbi állomása volt az akadémiai dolgozók kétségbeesett tiltakozásának. Február 8-án az MTA által a fiatal kutatók hazacsábítására 2009-ben életre hívott Lendület program kutatói írtak szívhez szóló levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek. A levélben az MTA finanszírozásának átszervezése feletti megdöbbenésüknek és aggodalmuknak adtak hangot. 

Úgy tűnik, ők nem értenek egyet a Magyar Idők értelmezésével, szerintük ugyanis az átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság erodálja a magyar tudomány innovációs potenciálját. Emiatt arra kérték Orbánt, hogy „szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa”. 

Az elsősorban a humán- és társadalomtudományokat féltő kutatók a jelek szerint azzal sem értenek egyet, hogy a forráselvonás azt eredményezné, hogy a jövőben több pénz maradna kutatásokra. Szerintük az alapfinanszírozás megszüntetése és az akadémiai intézményrendszer feldarabolása ellentétes a külföldi finanszírozási modellekkel, és csökkenti az innovációs hatékonyságot. Az aktuális tudománypolitika és a jelenlegi bizonytalanság szerintük sok kutatót „kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk”. 

A lendületes kutatók eddig mintegy kétharmada által aláírt nyílt levélre a miniszterelnök február 12-én válaszolt, bár megjegyezte, hogy a nyílt levelek mindig fejfájást okoznak neki. Orbán levelében azt írta, hogy szerinte a kutatók és a kormányzat alapvetően egyetértenek, és a kutatóknak érdemes lenne a félreértések helyett a közös célra tekinteniük. A minisztere mellett teljes mellszélességgel kiálló kormányfő szerint Magyarországon javultak a tudományos munka feltételei, már csak az hiányzik, hogy a tudásból gazdasági haszon keletkezzen. 

Mekkora az a platform?

A miniszterelnök és a lendületes kutatók közös platformja azonban szűkösebb lehet, mint azt a kormányfő érzékeltetni próbálta. Egy Palkoviccsal folytatott telefonbeszélgetésnek az Index birtokába jutott átirata szerint ugyanis a tárcavezető már nem is rejtegeti szándékát, miszerint az akadémiai kutatóintézetet el akarja szakítani az MTA vezetésétől. 

Élőlánc a tudományért, 2019. február 12-énFotó: Szigeti Tamás / MTA

Az eddig az MTA vonzáskörébe tartozó kutatóintézeteket több új intézmény alá szerveznék át. A természettudományiakat például sajtóinformációk szerint az Eötvös Loránd Társasághoz csapnák, és a kuratórium háromnegyedét a kormány delegálná. A humán és társadalomtudományi kutatóintézetek pedig egyetemi, az Index értesülései szerint a második Orbán-kormány által 2011-ben létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem fennhatósága alá kerülnének.

Ez egyelőre spekuláció, mert a kutatóhálózat átszervezésének pontos terveit ismertető minisztériumi anyag, netán hatástanulmány egyelőre nem került az akadémia köztestülete elé – mondta a Qubitnek Zsoldos Attila. Az egyetlen írott változat az 1995-ben életre hívott Professzorok Batthyányi Körének a napokban nyilvánosságra hozott javaslata. Eszerint az MTA-nak és az ITM-nek közösen kellene létrehoznia egy, az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését célzó alapítványt. A minisztérium azonban Zsoldos szerint nem fogalmazta meg ezt a igényét az akadémiának. 

A tegnapi közgyűlési határozat mindenesetre felkéri Lovász László MTA-elnököt, hogy „haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az ITM miniszterével a kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról”, már ha lesznek ilyenek. Már csak azért is, mert a jelenlegi helyzetben az akadémiai kutatóknak még a fizetése is csak az idei év első negyedévére biztosított. Nagy a bizonytalanság ugyanakkor a nagyobb költségigényű  (jellemzően élet- és természettudományi) kutatások fenntarthatóságával kapcsolatban, mondta Zsoldos.

Ki kivel van?

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének honlapja szerint mindenesetre a nagyobb múltra visszatekintő egyetemek és kutatói fórumok, csakúgy, mint más kutatói tömörülések, sorra állnak ki az MTA mellett. Miután az MTA kutatóhálózatának dolgozóiból január 24-én szakszervezeti alapokon, alulról szerveződve megalakult az MTA egysége mellett kiálló ADF, a kezdeményezés mögé bel- és külföldi egyetemi karok és tudományos kutatóintézetek sorakoztak fel. 

Kérdés, hogy ennek lesz-e, lehet-e bármilyen hatása a kormányzati döntésekre. Annyi ma már bizonyosnak mondható, hogy az MTA szavazati joggal rendelkező tagjainak az akadémia tavaly decemberi rendkívüli közgyűlésén tanúsított egységfrontja nem sok hatással volt a folytatásra.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.