A földön kívüli élet kutatásának sikere érdekében át kell fogalmazni, mi is az a földön kívüli élet
Az újra kiéleződő űrverseny, a Hold- és Mars-expedíciók mellett a világűr felderítésében egyre nagyobb szerepet kap az élhető bolygók, sőt az esetlegesen már létező földön kívüli élet kutatása. Az amerikai tudományos, mérnöki és orvosi akadémiákat összefogó ernyőszervezet (NASEM) 2015-ben hívta össze az asztrobiológia tudományának legjelentősebb szakértőit a kongresszus kérésére, hogy dolgozzanak ki erre egy egységes stratégiát.
A Torontói Egyetem geológiaprofesszora, Barbara Sherwood Lollar által vezetett tudósbizottság három év után most a NASA elé tárta azt a 196 oldalas dokumentumot, ami célja szerint „az élet eredete, evolúciója, disztribúciója és univerzumbeli jövője kutatásának” legfontosabb lépéseit tartalmazza.
A technológia mellett a gondolkodásban is nagy változásokra van szükség
A jelentés először az olyan technológiákat sorolja fel, amelyeket a következő évtizedekben még ki kell fejleszteni ahhoz, hogy elérhetővé váljon a földön kívüli élet kutatása: a ma létező, nagyon kifinomult teleszkópoknál még nagyságrendekkel erősebb megfigyelő eszközök mellett csillagfény-blokkoló berendezések építése is nélkülözhetetlen.
Emellett a kutatások gyakorlatában és elméletében is szolgál néhány javaslattal a vaskos dokumentum. A vezető kutató szerint a tudományközi gondolkodásra helyezett hangsúly az, ami megkülönbözteti az asztrobiológiát a többi űrkutatásban részt vevő tudományágtól. Ennek értelmében arra hívják fel a figyelmet, hogy ne egyszerű igen/nem kérdésként tekintsenek például arra, hogy egy bolygó élhető vagy sem, mivel az utóbbi néhány évben kiderült, hogy különböző életformák olyan helyeken és körülmények között (a legdurvább sivatagokban vagy mélyen az antarktiszi jégtakaró alatt) is létre tudnak jönni, amiről korábban nem gondolták volna a tudósok.
A biológiai életjelekről való gondolkodásban is változásra van szükség a bizottság szerint: „Az élet nem csinál semmi olyat, amire a kémia nem képes. Vegyük például az oxigént, amivel a korai egysejtűek telítették meg a Föld légkörét, de élettelen folyamatokkal is létre lehet hozni. Az élet egy rendszerszintű dolog, nem lehet darabjaira szedni, majd valamelyik darabjára rámutatni, hogy az életre utal” – mondta a Space.com kérdésére Sara Walker, az Arizonai Állami Egyetem asztrobiológusa.
A következő lépéseket már előkészítették
A jelentés szerint a földön kívüli élet kutatásában történt eddigi legnagyobb előrelépés messze a Kepler űrtávcső üzembe helyezése volt, amelynek köszönhetően 2015 óta megduplázódott a felfedezett exobolygók száma. A NASA legutóbbi teleszkópja, a TESS mellett így a következő nagy lépcsőfok a James Webb űrtávcső 2021-re tervezett fellövése lesz – ez az eszköz már képes lesz a TESS által észlelt távoli bolygók sajátosságainak vizsgálatára.
A tanulmány egyébként egy négy lépcsőből álló ajánlássorozat második darabja: a csillagászok már kiadtak egy jelentést az exobolygók kutatására vonatkozó tanácsokkal, a közeljövőben pedig várhatóan elkészül az asztrofizikai és a planetológiai szakértők évtizedes kutatási eredményeit összefoglaló javaslatcsomag is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
