„Úgy tűnik, a robotok évről évre egyre több szakmát vesznek át, de abban nem vagyok biztos, hogy a vallási vezetők munkája valaha is teljesen automatizált lesz, mert nekik szükségük van a hitelességre, a robotok pedig nem hitelesek” – mondta Joshua Conrad Jackson, a Chicagói Egyetem viselkedéskutatója, aki nemrég egy olyan kutatást vezetett, amelyben a vallásvezetési munkák automatizálásának különböző lehetőségeit vizsgálták, valamint azok hatását a hívők közösségére.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) által közzétett tanulmányban három különböző kísérletet mutatnak be: egy japán buddhista templomban és egy szingapúri taoista templomban a robotpapok szerepét mérték fel, egy amerikai keresztény közösségnél pedig online vizsgálták, mennyire tartják hitelesnek a gépi prédikációkat – amilyet például a dömösi templomban is felolvasott a lelkész idén februárban.

Japánban a kiotói Kódaidzsi templomban vetették be a Mindar nevű, kb. egymillió dollárból fejlesztett buddhista robotpapot, amit emberszerű fémtesttel, szilikon arccal, mozgó ajkakkal és pislogni képes szemekkel ruháztak fel. A robot 25 perces beszédeket tart, vetítésekkel és minden más multimédiás finomsággal együtt, de a jelek szerint ez sem elég: a kutatók közel 400 embert kérdeztek meg a templomból távozók közül, és mint kiderült, kevésbé tartották hitelesnek a tanokat a robottól hallva, és emellett kevesebbet is adományoztak a templomnak.

A taoista templomban tartott kísérletben a 240 résztvevő egyik felének ember szónokolt, míg a másik fele egy Pepper humanoid robottól hallgatta meg ugyanazt a prédikációt. A szingapúri kísérlet hasonló eredményekkel járt: a robotot kevésbé tartották hitelesnek, és kevesebb adományt is hozott. A résztvevők azt is elmondták, kevésbé valószínű, hogy a robot üzeneteit továbbadják, vagy hogy szórólapokat osztogassanak a robot tanításaira.

Az amerikai kutatásban 274 keresztény hívő vett részt, akiknek online kellett elolvasniuk egy prédikációt. A résztvevők felének azt mondták, hogy a szöveget egy lelkész írta, míg a másik fele abban a hitben olvasta ugyanazt a szöveget, hogy azt mesterséges intelligencia (AI) generálta. Utóbbi csoport résztvevői arról számoltak be, hogy a prédikáció kevésbé volt hiteles, mint ha ember írta volna, és úgy érezték, az AI kevésbé tud emberi fejjel gondolkodni és emberi érzéseket megragadni.

Jackson szerint egyértelműen látszik az eredményekből, hogy az emberek szerint a robotok és az AI-alkalmazások nem rendelkezhetnek vallásos meggyőződéssel, így az egyházak, gyülekezetek és más vallásos közösségek csökkenő elkötelezettséget tapasztalhatnak a hívők részéről, ha – például az egyre nagyobb paphiány miatt – nagyobb hangsúlyt fektetnek az ilyen technológiákra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: