GVI: A hazai munkavállalók ötödétől már most elvehetnék a munkát a robotok

Magyarországon nagyjából 730 ezer olyan munkavállaló van, akinek a munkáját teljesen vagy túlnyomórészt robotok is el tudnák végezni. Ez az összes munkavállaló mintegy ötöde. 

Magyarországon tavaly nagyjából 3,7 millió munkavállaló volt, akiknek alig több mint a negyede végez olyan munkát, amelyet csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem képesek robotok is elvégezni – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) friss elemzéséből. 

A tanulmány (pdf) készítői azt is megvizsgálták, mely magyar megyékben kellene a munkavállalóknak leginkább továbbképzésen vagy átképzéseken törni a fejüket. Az automatizáció leginkább Fejér, a Komárom-Esztergom és a Vas megyei munkavállalókat fenyegeti, de a munkavállalók száma szerint Budapesten lehet a legtöbb olyan foglalkoztatott, akinek a technológiai fejlődés előrehaladásával jó eséllyel új munka után kell majd néznie.

Fotó: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

A térkép részletes adatai az ábra interaktív verziójára kattintva megtekinthetők. 

Az elemzés készítői egyesével sorra vették a FEOR-nyilvántartásban szereplő foglalkozásokat, és meghatározták, hogy azok automatizálhatóak-e vagy sem. A foglalkozásokhoz sorolható feladatköröket külön is vizsgálták, és automatizálhatóság szempontjából ötfokú skálán helyezték el. 

Saját kódrendszerük alapján a FEOR-szakmák többsége nem vagy legfeljebb részben automatizálható. 122 szakmának a részfeladatai sem automatizálhatók, 79 szakma részfeladatainak csak egy kis része automatizálható, 93 szakma feladatainak nagyjából a fele automatizálható, 90 szakma feladatainak a nagyobbik része automatizálható és mindössze 26 olyan szakma van, amely szinte teljes egészében automatizálható. (75 szakmát egyik kategóriába sem soroltak a tanulmány készítői.)

Forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Nem meglepő, hogy többnyire azok a foglalkozások automatizálhatók könnyedén, amelyek nem igényelnek szakképzettséget. Az ebbe a csoportba sorolható munkakörök kétharmadát teljesen vagy túlnyomórészt robotok is képesek elvégezni. Az ipari és építőipari szakmák, a gépipari foglalkozások, valamint az irodai és ügyviteli (főképp adminisztrációs) feladatok több mint fele teljesen vagy túlnyomórészt ugyancsak automatizálható.

Forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Ahol elég képzettek az emberek, ott a robotokkal való együttműködés még növeli is a hatékonyságot

A GVI számításainál lényegesen figyelmeztetőbb képet festett a McKinsey Global Institute (MGI) nemzetközi tanácsadó cég tavalyi elemzése, amely szerint már ma is simán robotok végezhetnék a Magyarországon ledolgozott munkaórák közel felét. A gépek által is elvégezhető összes munka az MGI magyar munkaerő-piaci sajátosságokhoz igazított lokális elemzése szerint nagyjából 2,2 millió ember összes munkaórájának felel meg. 

A szóban forgó elemzés szerint a magyarországi automatizálási potenciál még meg is haladja a nyugati országokét, vélhetően azért, mert utóbbi államokból a drága munkaerő miatt a legtöbb cég külföldre költöztette a gyártást. Magyarországon ugyan viszonylag olcsó a munkaerő, a cégeknek mégis megérné automatizálni, mert a robotok, különösen azok emberekkel együttműködő fajtái, az ipari automatizálás legújabb celebjei, a kobotok ugyanis nagyban fokozzák a vállalati termelékenységet. 

Egyre inkább azoknak lesz munkája, akik értenek is valamihez

Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásait vizsgáló nemzetközi szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy az élőmunka kiválthatóvá válik, amint a technikai tudás ezt lehetővé teszi. Ezeken a területeken a munkaerőre nem lesz a jelenlegihez mérhető kereslet. A technológiai fejlődés azonban munkaerőhiányt is teremt minden olyan területen, ahol az új technológiák azt megkívánják. 

Ez magyarul azt jelenti, hogy a robotok az olyan rutinfeladatokat fogják tudni a leginkább elvégezni, amelyek rutinszerűek, és egyértelműen leírhatók programokkal. Ilyen lehet például a gyártásban a különféle tárgyak összeszerelése és illesztése, az anyagválogatás vagy az anyagmozgatás, az irodai háttérmunkában pedig például a mérés, az adatrögzítés, illetve az ügyfélszolgálat. 

A kevésbé rutinszerű, absztraktabb és összetettebb feladatokat végzők munkája nemigen lesz egyhamar robotokkal kiváltható. Ilyenek a kézügyességet igénylő manuális feladatok, a kreatív vagy szociális érzékenységet igénylő, például az emberek közti megegyezéseket elősegítő munkakörök, a tanítási, segítségnyújtási, és az irányítási feladatok. Legkevésbé a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák automatizálhatók. 

A munkakörök automatizálhatóságának és a robotok munkaerő-piaci térnyerésének a vizsgálata teljes mértékben egybecseng azzal, amit Nahalka István oktatáskutató a minap fejtett ki a Qubitnak a magyar 15 évesek PISA-teszteken nyújtott teljesítményére reflektálva. Több évtizedes bizonyíték gyűlt már össze arra, hogy az oktatás színvonala szoros összefüggésben áll egy-egy ország munkaerőpiacával és gazdaságával is. A Magyarországra települő autógyártók és más nagyvállalatok Nahalka szerint azért is küzdenek munkaerőhiánnyal, mert a szabad kapacitással bíró munkakeresőknek nincs megfelelő szaktudásuk. A primitív munkafolyamatokat viszont, különösen a komolyabb nagyvállalatoknál már ma is többnyire robotok végzik. A színvonaltalan közoktatás pedig ugyanazt az eredményt szüli most is, mint a szocialista érában: a magyar munkaerő nagyjából ötöde képtelen a társadalmi folyamatokhoz alkalmazkodni, így a mai tudásközpontú társadalomban nemigen van esélye a helytállásra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: