Erősebb és környezetbarátabb beton készül, ha kávézaccot adnak hozzá
Évente nagyjából 18 millió tonnányi kávézaccot termelnek ki a fogyasztók, ennek a nagy része pedig a szemétdombon végzi, ahol újrahasznosítás nélkül csak metánt bocsát ki, különösebb haszna nincs. Rajeev Roychand, az ausztrál RMIT Egyetem anyagkutatója szerint ennek nem kellene így lennie: megfelelő előkészületek után a zaccal helyettesíteni lehetne a betonkészítéshez szükséges homok egy részét.
Ezzel nem csak két, hanem rögtön három legyet is lehetne ütni egy csapásra. A kutatás eredményeit rögzítő tanulmány szerint a homok 15 százalékának kávézaccra cserélése 30 százalékkal erősebb betont eredményez, az építőipar pedig mindenesetül fel tudná használni az ország évi 75 ezer tonnás zacctermelését.
A módszer harmadik előnye a homokhiány enyhítése lehet: egy 2019-es kutatás szerint 2050-re teljesen elfogyhat a Föld színéről az építkezéshez használható homok, Mette Bendixen dán geomorfológus ezért a fenntartható jövő egyik legfontosabb kihívásának nevezte a homok kiváltását.
Jöhetnek az éles tesztek
A betonkészítéshez viszont nem elég a kávéfőzőből egyből a betonkeverőbe önteni a zaccot: előbb ki kell égetni. A kutatók a helyi kávézókból gyűjtött anyagot 350 és 500 fok közötti hőmérsékletre hevítették, ennek során kiderült, hogy a legjobb eredmény eléréséhez elegendő a zaccot 350 fokon kiégetni. A folyamat során egy faszénhez hasonló anyag, bioszén keletkezik, amit több területen is fel lehet használni, és míg a hőkezelés nélküli zacc gyengíti a betont, ez csak tovább erősíti.
Roychand szerint ennek az lehet az oka, hogy a bioszén megköti a nedvességet, ezzel pedig meggátolja, hogy a beton belseje kiszáradjon és mikrorepedések jelenjenek meg rajta, amelyek gyengítik a szerkezetét. A zaccbetont eddig csak laboratóriumi körülmények között tesztelték, a kutatók szerint viszont több olyan önkormányzat is érdeklődött a projekt iránt, amelyeknek gondot okoz a szerves hulladék kezelése.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
