A Times Higher Education nőnap tiszteletére közzétett adatai szerint idén már javult a nemek aránya a felsőoktatás vezetői között, de messze van még az egyenlőség.
A Times Higher Education felsőoktatási szaklap kiadta a legnagyobb presztízsű egyetemek rangsorát, amelyen – Oxford ide, Harvard oda – egyre szembetűnőbb az ázsiai intézmények térhódítása.
A Center for World University Rankings 2012 óta szerkesztett listája szerint a magyarországiak közül a legelőre sorolt egyetemet idén 516 felsőoktatási intézmény előzi meg a világon.
A legjobb magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem két éve még a 470. helyen állt, de az idei rangsorban már csak az 551-560. hely között szerepel a rangos listán. Javítani egy magyar intézménynek sem sikerült, de többen még hátrébb kerültek a sorban.
A US News Best Global Universities 2021-es ranglistáján a világ 80 országának 1500 egyeteme mérettetett meg.
A tavalyi 470. helyről az 501-510. helyre csúszott a Szegedi Tudományegyetem a mérvadó QS egyetemi rangsorban, de még így is ez a legjobban szereplő magyar intézmény. A tudományterületekre bontott listákon csak a CEU-nak sikerült a legjobb kétszáz közé kerülnie a magyar egyetemek közül.
A nemzetközileg elismert THE felsőoktatási világrangsor szerint legjobb magyar egyetemek fele idén még olyan jó sem volt, mint tavaly. Igaz, a nyugat-európai intézményeket is szorongatják az amerikai és az ázsiai egyetemek.
A Semmelweis és a Szegedi Tudományegyetem rajta van, de ha az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival vetik egybe őket, a világ legjobb egyetemeinek rangsorára a hagyományosan listavezető intézmények egyike sem kerül fel. Miért?