Magyar kutatók vezetésével fejlesztik a Hold körüli űrállomás, a Gateway egyik fontos rendszerét
A 2020-as évek közepén induló NASA-misszió, az Artemis egyik célja egy Hold körüli pályára állított űrállomás, a Gateway (korábbi nevén Lunar Gateway, vagyis Holdkapu) megépítése. Mivel az űrállomást a Föld mágneses tere, valamint egyetlen égitest légköre sem védi majd, az űrhajósokat akár 700-szor nagyobb kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gatewayt emiatt sugárzásvédő burkolattal fedik be, miközben folyamatosan figyelik a személyzet sugárterhelését.
Ezt a feladatot látja majd el az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array), amelynek fejlesztésében magyar kutatók is óriási szerepet töltenek majd be: a projekt vezetésére kiírt ESA-pályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) és a Remred Kft. közösen nyerte el.
A kísérleti egység az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér dozimetriai, vagyis sugárvédelmi célú vizsgálatát és folyamatos megfigyelését végzi majd, az űrhajósok biztonságának garantálása érdekében. Ehhez több olyan mérőműszert kell összekapcsolni, amit különböző országokban (Európából pl. Németországban és Csehországban) gyártanak, de az IDA legkomplexebb és legfontosabb detektora a magyar EK kutatói és a Remred Kft. által fejlesztett TRITEL nevű monitor lesz – ez a hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés.
A berendezést a Gateway HALO nevű lakómoduljában helyezik majd el, amelynek felbocsátására várhatóan 2024-ben kerül majd sor a SpaceX Falcon Heavy hordozórakétájával. Végső pozícióját 2025-ben érheti el a Hold körül, és az IDA ezután még legalább hét évig, de akár az űrállomás teljes élettartama alatt üzemelhet a fedélzeten.
„Az IDA rendszertől azt várják a szakemberek, hogy az elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához” – írja oldalán az EK.
Az IDA projektet irányító konzorcium 3 791 988 eurós támogatást nyert el a fejlesztésre, ehhez a magyar külügyminisztérium további 275 ezer eurós támogatást biztosít.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
