Négy évre leállították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
A svájci és francia határon lévő Nagy Hadronütköztetőben olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyekkel az tízszer érzékenyebb lesz.
fizika
Először figyelték meg részecskefizikusok, ahogy a „semmiből” tömeg keletkezik
A fizika egyik nagy rejtélyére adhat választ az a kísérleti áttörés, amely során bizonyították, hogy a körülöttünk lévő anyag alapvető tulajdonságai közvetlenül a vákuum kvantumos természetéből is származhatnak.
Először sikerült valódi kísérletekkel igazolni kvantumszámítógépek szimulációit
Két, egymástól független kutatócsoport is sikerrel validálta a kvantumszimulációk eredményeit, ami megerősíti, hogy a kvantumszámítógépek képesek pontosan modellezni összetett fizikai rendszereket.
Magyarul gondolkodni
A tudomány nem pusztán információfeldolgozás, és nem mindegy, hogy milyen nyelven művelik. Ez a mesterséges intelligencia, a nagy nyelvi modellek korában fontosabb, mint valaha.
Mérföldkő a fizikában: először sikerült antianyagot szállítani
A nagyon nehezen előállítható, extrém kényes antianyag segíthet megérteni az univerzum legnagyobb rejtélyeit, de egyelőre az is nagy szám, hogy a CERN központjában 8 kilométeren át utaztatták.
Ha érteni szeretnéd Szoboszlai szabadrúgását, szükséged lesz egy csőre és egy pingponglabdára
Semmi különös nem történt, csak a Magnus-effektust és a Bernoulli-törvényt láttuk működés közben. Rendben, de mit jelent ez, és hol jön be a tehetség szerepe?
Európa maradhat a világ részecskefizikai kutatásainak központja, miután Kína jegelte saját 100 kilométeres gyorsítójának megépítését
Fabiola Gianotti, a CERN leköszönő vezetője szerint a kínai döntés lehetőséget teremt az LHC-t váltó, európai 91 kilométeres Jövőbeli Gyorsítógyűrű (FCC) megépítésére. Ha az FCC-t jóváhagyják, Kína csatlakozhat a projekthez.
Egy kínai AI-rendszer nyers adatokból is képes felfedezni az űrfizika törvényeit
A kínai AI már nemcsak összefüggésekre talál rá a nyers adatokban, hanem a törvényszerűségek megértése után értelmezhető képleteket és egyenleteket hoz létre – akár az embereknél is pontosabban.
Kvantumfizikusok friss elmélete cáfolja, hogy az univerzum csak egy számítógépes szimuláció lenne
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Akár 15 ember elég lehetett a Húsvét-sziget hatalmas kőszobrainak mozgatásához
Rapa Nui lakói kötélen hintáztatva sétáltathatták a helyükre a rejtélyes, akár 10 méter magas és több tíz tonnás moaikat, ami ellentmond az eddigi, hatalmas munkaerővel számoló feltételezéseknek.
Három amerikai kvantumfizikus nyerte a 2025-ös fizikai Nobel-díjat
A Kaliforniai Egytem három kutatója, John Clarke, Michel Devoret és John Martinis chipeken kísérletezve bizonyította be a kvantumfizika gyakorlati hasznát.
Egy magyar kutatónőnek sikerült az, amit Szent-Györgyi Albert csak szeretett volna: összekötni a kvantummechanikát a biológiával
Papp Eszter témavezetőjével, Vattay Gábor fizikussal kiderítette, hogy a fehérjék egy része a rend és rendezetlenség határán, kvantumkritikus állapotban létezik. A Schrödinger és Szent-Györgyi nyomán tett felfedezés innovatív bioelektronikai eszközök kifejlesztését és a kvantumbiológiai folyamatok mélyebb megértését alapozhatja meg.
Sötétanyag-részecskét észlelhetett egy európai neutrínóteleszkóp
Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
Évtizedek után kibékült egymással a müon és részecskefizika standard modellje
A müonok mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet végső eredményei tökéletesen passzolnak az új elméleti számításokhoz, kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.
Bejutott az antigravitáció a magyar fizika elefántcsonttornyába, de ez kevés lesz ahhoz, hogy komolyan vegyék
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.