Úgy tűnik, egyelőre az embereknek még tényleg sokkal jobb ötleteik vannak, mint a gépeknek. Legalábbis ezt bizonyítja az a Science folyóiratban most megjelent tanulmány, amely szerint a publikációikhoz nagy nyelvi modelleket is bevető kutatók minden korábbinál termelékenyebbnek tűnnek, már ami az általuk jegyzett szakcikket számát illeti.

A mesterséges intelligencia (AI) tudományos publikációkra gyakorolt hatásának számszerűsítésére az amerikai Cornell Egyetem és a Berkeley kutatói közel 2,1 millió – 2018 januárja és 2024 júniusa között a legjelentősebb preprint szerveren publikált – tanulmány absztraktját elemezték. Eredményeik szerint az AI-használatban a legnagyobb ugrás a társadalom- és humán tudományokban volt tapasztalható, ahol 59,8 százalékkal emelkedett az AI-támogatott publikációk száma, de a biológia és az élettudományok területén is 52,9 százalékos volt a növekedés, míg a fizikai és a matematikai cikkeknél „csak” 36,2 százalékos produkciót tapasztaltak.

A nem angol nyelvű országok kutatóinak termelékenységi mutatói még ennél is jelentősebb mértékben növekedtek. Az ázsiai szerzők publikációnak száma 89 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban – olvasható a Phys.org ismertetőjében.

Bár kétségtelen, hogy a fordításra bevetett AI segíthet abban, hogy a valódi kutatáson alapuló tudományos eredmények bekerülhessenek a nemzetközi szakirodalomba, de a szofisztikált angolság ma már nem feltétlenül a minőség egyértelmű attribútuma. Kiderült ugyanis, hogy minél összetettebb volt a mesterséges intelligencia által generált szöveg, annál kevésbé volt valószínű, hogy a cikk is magas minőséget képvisel. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy többé nem ítélhetünk meg egy cikket annak nyelvi megformáltsága alapján.